Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
A takarékszövetkezetek államosítása a trafikmutyinál is komolyabb ügy lehet, amely sok milliárdos tőkét és több százezer tulajdonost érinthet.
„Az új szabályok szerint ugyanis a takarékszövetkezet biztonságos működése érdekében az Integrációs Szervezet akár a tagok szavazati jogát is felfüggesztheti egy évre.Ezzel gyakorlatilag a tagok tulajdonjogának formális elvonása nélkül a legfontosabb tulajdonosi jogosítványuktól fosztja meg őket: attól, hogy tulajdonosi jogaikkal élve szabadon dönthessenek a szövetkezet ügyeiben.
Egyes blogok már einstandot emlegetnek, s ez nem is túlzás. A valódi einstandon azonban már rég túl vagyunk: az új, integrációs szervezet kialakításával már államosították ezt a szektort. Ezek a szabályok csak a most kialakított, egységes rendszer konzekvenciájának tekinthetők. Amennyiben ugyanis a szervezet integrált egységként akar működni, akkor a szövetkezeti tagok autonómiáját szükségszerűen korlátozni kell. Márpedig a cél egyértelműen egy egységesen működő hitelintézeti rendszer kialakítása volt. (...)
Ebben a rendszerben az integrációs szervezet hozza meg a legfontosabb döntéseket. Annak a biztosítékaként, hogy a tagok az egységes fellépést, illetve a biztonságos működést ne veszélyeztethessék azt rögzíti a törvényjavaslat, hogy az integrációs szervezet akár fel is függesztheti a »renitens« tagok szavazati jogát. Így lényegében itt is elvonják a legfontosabb tulajdonosi jogot – a tulajdon formális elvétele nélkül.
Valódi szövetkezet?
Eléggé korlátozott módon. A szövetkezeti együttműködésnek ugyanis az az alapja, hogy a tagok önszerveződésére épít. Ennek a rendszernek láthatóan nem ez a célja, hanem egy egységes, államilag irányított szervezet létrehozása. Az egyetlen, jelentős szépséghibát »mindössze« az jelenti, hogy ezt magánszemélyek tőkéjéből éri el a kormányzat.”