Preventív hasba rúgás

„A főváros most elfogadott bátor és előremutató rendelete a szabálysértési törvényre hivatkozik, e szerint „életvitelszerű tartózkodásnak tekinthető minden olyan magatartás, amely alapján megállapítható, hogy a kijelölt területen való életvitelszerű tartózkodás a lakó- és tartózkodási hely, valamint egyéb szállásra való visszatérés szándéka nélkül, a kijelölt területen való huzamos tartózkodás érdekében valósul meg, és a kijelölt területen való tartózkodás körülményeiből, vagy a magatartásból arra lehet következtetni, hogy a jellemzően lakóhelyül szolgáló kijelölt területen végzett tevékenységet – így különösen alvás, tisztálkodás, étkezés, öltözködés, állattartás – az elkövető a kijelölt területen rövid időnként visszatérően és rendszeresen végzi”. (Szabs. tv. 179/A. § (4) bekezdés.) Ugye, világos?

Ha a fenti tényállás valósult meg szombaton, akkor az egészséges magyar fiatalok egy preventív folyamat részeként az életvitel megváltoztatására irányuló információt továbbítottak a 47 éves hajléktalannak, unortodox eszközök, úgymint ütés, rúgás segítségével. Ne veszítsük szem elől, hogy a Lánchíd egyrészt híd, másrészt a világörökség része, harmadrész a Nemzeti Együttműködés Rendszerének szellemében hamarosan összevonásra kerül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérrel és a felcsúti utasváróval, vagyis többszörösen tiltott terület!

Amennyiben a hajléktalan a (2) esetnek megfelelően kőoroszlán-szelídítő volt, akkor a közösség védelmében fellépő fiatalok azt vélelmezhették, hogy az illető a veszélyes állatok tartására vonatkozó jogszabályok megszegésére készül, és az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm.-rendeletben meghatározott bírságtól akarták – kétségtelenül nagyon határozottan – megkímélni a középkorú férfit.”