Jobboldali vagy konzervatív?

2013. november 21. 15:41

Kétségtelen, hogy van különbség a jobboldaliság és a konzervativizmus között, mi azonban nem gondoljuk azt, hogy ezeket egymással szembe lehetne állítani.

2013. november 21. 15:41

Kétségtelen, hogy van különbség a jobboldaliság és a konzervativizmus között, mi azonban nem gondoljuk azt, hogy ezeket egymással szembe lehetne állítani. A konzervativizmussal kapcsolatban elsősorban a pusztán leíró definíciót kell kiküszöbölnünk: nyilvánvaló, hogy a status quo minden körülmények közötti őrzését nem nevezhetjük konzervativizmusnak, amennyiben e fogalomnak a jobboldalihoz hasonló normatív tartalmat tulajdonítunk. [2] Ez esetben azt is mondhatnánk, hogy a jobboldaliság – ahogyan azt fent vázoltuk – csak akkor megőrző, vagyis konzervatív, hogyha éppenséggel a saját alapelvei szolgálnak a politika általános és elfogadott normáiként. Reaktívvá válik, amikor defenzívában van, vagyis amikor sajátos értéktételezését egy ellentétes értelmű értéktételezéstől látja fenyegetve, de a jobboldaliságot forradalminak is lehetne nevezni, amikor egy olyan válsághelyzetben lép fel, amelyben semmi megőrzendőt nem lát, és amelyben az általánosan elfogadott politika irányelvei teljes egészében baloldaliak. A XX. század első felében, főleg Németországban, beszéltek is a »konzervatív forradalomról« amely természetesen definíció szerinti önellentmondás lenne, ha pusztán és elsősorban »megőrző forradalmat« és nem »jobboldali forradalmat« jelentene, hiszen abban a korszakban, amikor ez a mozgalom kibontakozott, már éppenséggel nem a fennálló értékek konzerválását értették alatta. Azonban kétségtelen, hogy a konzervativizmusnak az egyszerű megőrzésnél tágabb jelentése van. A konzervativizmusnak ez az értelmezése szoros összefüggésben áll a jobboldalisággal, azonban nem teljesen azonos vele. Nem teljesen azonos vele, mert a konzervativizmus elsősorban nem világnézet, hanem a világnézetből fakadó viszonyulás. Ez nem elsősorban az értékekre és az ezekből levezethető politikai eszmék egy bizonyos dimenziójára vonatkozik, hanem egy hozzáállásra, amely az elkerülhetetlen változással kapcsolatos.

A konzervativizmus a változás kritikus szemlélete, amelyben általában egy romlást és egy ezzel kapcsolatos elkerülhetetlenséget állapít meg, amelyben – szinte az entrópia fizikai törvényéhez hasonló módon –, a valaha létezett, rendezett dolgok szétesése, felbomlása vagy lassú erodálódása figyelhető meg. A konzervativizmus természetesen tisztában van azzal, hogy emberi erővel lehetetlen a természeti és metafizikai törvények örök ritmusa ellen küzdeni, de arra törekszik, hogy valamiképpen mégis szembe helyezkedjen az elkerülhetetlen árral, és a korábbi állapotok magasabbrendűségéből legalább valamit megpróbáljon megőrizni. Az autentikusan konzervatívnak nevezhető magatartás általánosságban kizárja a forradalmiságot, még abban az esetben is, ha az egy ellenforradalmiság értelmében bontakozik ki, már ha ez alatt valamilyen, az állapotok hirtelen és radikális megváltoztatására törekvő aktivista, mozgalom-szerű, és harcias formában kibontakozó akciósorozatot értünk, és nem a de maistre-i »forradalom ellentétét.« A »konzervatív forradalmár« esetét tehát semmiképpen sem úgy kellene elképzelnünk, mintha az a »baloldali forradalmár« ellentétes előjelű ekvivalense lenne, aki azért, hogy egy korábbi állapotot helyreállítson, vagy valami olyasmit megvalósítson, ami a saját értékeivel összhangban van, de a környező világban már nem lelhető fel, valamilyen alulról jövő, vagy a tömegek segítségét is igénybe vevő akció révén megszerzi a hatalmat.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 16 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
kukagyerek
2013. november 22. 09:02
"Jobboldali vagy konzervatív?" Mindegy, mert mind a két meghatározás a parasztvakítást szolgálja.
Serio
2013. november 21. 20:21
Nos... "amelyben általában egy romlást és egy ezzel kapcsolatos elkerülhetetlenséget állapít meg, amelyben – szinte az entrópia fizikai törvényéhez hasonló módon –, a valaha létezett, rendezett dolgok szétesése, felbomlása vagy lassú erodálódása figyelhető meg" Hát, ez alá szívesen bevágnám a Looney Tunes rajzfilmekből ismert "kakukk-kakukk" hangeffektust. A változás kritikus szemlélete valóban lényeges eleme a konzervativizmusnak, de nem elsősorban a természetszerű, lassú változásé, hanem a forradalmi, hirtelen világmegváltó eszmék által sürgetett változásokra vonatkozóan. A progresszív (mert ez a konzervatív poláris ellentéte) az emberben és a társadalomban történelmi hibák tömkelegét, és mérnöki kihívást lát, és alig bírja magát tűrtőztetni, hogy a barbár, ostoba emberiséget a pszichológia, társadalomtudományok, orvoslás, politológia és megannyi más diszciplína segítségével az elképzelt, utópisztikus állapotra formálja. A konzervatív ezzel szemben az emberiségben és a társadalomban sok ezer évnyi történelem emlékét, egy gyarló, de működő és szerethető rendszert lát. A forradalmi, emberjobbító törekvésekre tekintve nem az elképzelt utópia, hanem a meggondolatlan, felülről irányított falanszter-rendszerek embertelensége jut az eszébe. Míg a progresszív számára a történelmi és vallási jelképek, hagyományok egy elnyomó és elvetendő kor emlékei, addig a konzervatív ezeket a folytonosság, és saját ember voltunk szimbólumaiként látja. Nagyjából ez a különbség. Aki a világot folyamatos hanyatlásként, entrópiaként értelmezi, az nem konzervatív, hanem egyszerűen csak megkeseredett, potenciálisan beteg ember.
nyugalmazott tanár
2013. november 21. 19:51
Miután mér régóta tudjuk, hogy jobb- és baloldali politikai kategória rég elévült, idejétmúlt, egyet kell értenünk Szerzővel: "Kétségtelen, hogy van különbség a jobboldaliság és a konzervativizmus között,.." Mint ahogy a baloldaliság sem létezik, a helyét más-más politikai-filozófiai irányok vették át. Magyarországon és számos európai országban többnyire a liberálfasizmus hódít azok körében, akik a baloldaliság festett álarca mögül politizálnak.
atila68
2013. november 21. 19:06
Egy labdarúgó naplójából.... De ki lehet az a mi akik nevében szól?
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!