Az új tokaji rendtartásról - újra

3-4 puttonyos aszú, avagy a termelők, hegybírók, kicsik és nagyok…és a borvidéki autonómia eltiprása egy elszabadult hajóágyúval? Az utóbbi napok arról szóltak, hogy a 3-4 puttonyos aszú megszüntetése kapcsán elmélkedtek rengetegen.

Számos kérdést feltettek, hogy kinek jó mindez, miért kellett ilyen sürgősen dönteni, a nagytermelők járnak-e jól ezzel és mi lesz vajon azzal a majd kétezer kistermelővel, akiket ki akarnak szorítani a borvidékről. Felmerült még az a kérdés, hogy a Tokaj Kereskedőház nyilatkozhat-e a Borvidék életéről, milyen mértékben avatkozhat bele az ott élők és dolgozók mindennapjaiba. Egy dolgot azonban elfelejtett mindenki, jogi oldalról megvizsgálni mindezt. Gondolva itt arra, hogy ami történt, az jogi nonszensz, hiszen jelenleg a hírértéken túl semmi tényleges eredményt nem értek el.

A döntéshozatalnak - amely a Borvidéki Tanács és ezáltal a szőlész és borász küldöttek hatáskörébe tartozik – csak azt követően lehet ilyen előírásokat életbe léptetni, miután kezdeményezte a bortörvény, a végrehajtási rendeletek valamint az Európai Bizottság hatáskörébe tartozó termékleírás módosítását. Ez minimálisan és gyors ügyintézést feltételezve legalább másfél év. A szüret közepén előállt bizonytalanság legfontosabb elszenvedői a termlők, akik már talán pincéjükben tudják a tiltott tételeket valamint a hegybírók, akik hatósági emberként csak a hatályos jogszabályok alapján járhatnak el. Akkor is, ha a rendtartás most mást szeretne rájuk kényszeríteni.

1. A Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa (TBHT) 2013. október 30-án, 37/2013. sz. tanácsülési határozatával elfogadott rendtartás jogszabályellenes, mert ellentmond:

- a bortörvénynek, amelyet az Országgyűlés változtathat meg
- a bortörvény végrehajtási rendeletének, amely a vidékfejlesztési miniszter hatásköre
- a termékleírás rendelkezéseinek, amelyet az Európai Bizottság fogad el

Ennek alapján egy helyi köztestület, amíg az Európai Uniós szabályozást valamint a hazai jogszabályi módosítást nem kezdeményezik és futtatják le, addig hozhat bármilyen rendelkezést, az csak terv marad az előzőek hatályba lépéséig. Minden mást ez után lehet elkezdeni.

A rendtartás által leírtak, nem hajthatók végre az alábbi óhajtott rendelkezések, mert jogszabályba ütköznek:
1.Aszú esetében:
a. a puttonyszámok megszüntetése,
b. a fahordós érlelés kis (meg nem határozott) méretű hordókban történő előírása,
c. a fahordós érlelés idejének rövidítése 24-ről 18 hónapra,
d. a teljes (fahordós és palackos) érlelési idő lerövidítése 36-ról mintegy 25-27 hónapra,
e. a minimális összes alkoholtartalom felemelése – ezzel a 3-4 puttonyos aszú kivezetése
f. 1 kg aszúszem felhasználásával legfeljebb 2,2 liter bor készíthető (a Fordítással együtt),
g. a minimális maradékcukor-tartalom megemelése (60 g/l-ről) 120 g/l-re,
h. új jelölési szabály: „megnevezés a címkén: TOKAJI ASZÚ”,
i. az évjárat-azonosság mértékének csökkentése (100%-ról) 85%-ra.

2.Eszencia:
a. minimális érlelési idő előírása a palackozás előtt (a szüretet követő harmadik év január 1-jéig, összesen legalább kb. 25-26 hónapig),
b. a minimális savtartalom csökkentése 8-ról 6 g/l-re,
c. új jelölési szabály: „megnevezés a címkén: TOKAJI ESZENCIA”,
d. az évjárat-azonosság mértékének csökkentése (100%-ról) 85%-ra.

3.Fordítás:
a. az érlelési idő lerövidítése: 2 év helyett mintegy fél évre (a szüretet követő év május 1-ig),
b. a minimális összes alkoholtartalom felemelése 12,0 %vol-ról 13,5 %vol-ra.

4. Fehérbor (az anyag helytelenül „minőségi bor”-ként hivatkozik rá):
a. a szőlő minimális cukortartalmának (természetes alkoholtartalmának) megemelése 9,0 %vol-ról 10,5 %vol-ra,
b. a termőhelyen kívüli palackozás megtiltása 2014. augusztus 1-től (ez feltételezhetően a Késői szüretelésű bor bortípusra is vonatkozik),
c. az édesítés megtiltása 2015. augusztus 1-től (ez feltehetően „a késői szüretelésű bor” bortípusra is vonatkozik).

A dokumentum nem sorolja fel a bortípusok között az Aszúeszencia, a Máslás, a Szamorodni és a Késői szüretelésű bor bortípusokat, valamint a tokaji pezsgőről sem tesz említést. Nem egyértelmű, hogy ez véletlen, vagy pedig az említett bortípusok és a pezsgő termékkategória megszüntetését jelenti. 

HEGYBÍRÓK HELYZETE SEM EGYSZERŰ
A legfontosabb kérdés, hogy kiknek kell megfelelniük, egy elrontott – még ha jó szándékú – rendtartási rendelkezésnek vagy a hatályos szabályoknak. A kérdés eléggé egyértelmű.

A VÁLTOZTATÁSSAL ÉRINTETT BOROK MENNYISÉGE
2012-ben és 2013-ban (az eddig eltelt időszakban) Tokaj eredetmegjelöléssel forgalomba hozott borok mennyiségéről:
3 puttonyos aszú: 5862,3 hektoliter (2012)
6 puttonyos aszú: 703,4 hektoliter (2012)
3 puttonyos aszú: 2011,3 hektoliter (2013)
6 puttonyos aszú: 276 hektoliter (2013)

Jól látható, hogy a legnagyobb mennyiséget 3 puttonyos aszúból hozták forgalomba, és itt találhatóak a legnagyobb átlagos tételnagyságok is. Ebből arra következtethetünk, hogy ezt a bortípust elsősorban a nagyobb cégek állítják elő. Az Aszúeszencia, a 3 és 4 puttonyos aszúk, valamint a Máslás bortípusok esetleges megszüntetése a vizsgált időszakban mintegy 8 500 hektoliter, éves szinten pedig várhatóan mintegy 4 500–5 000 hektoliter bort érint. A Szamorodni bortípus megszüntetése ezen kívül további kb. 3 000 hektoliter bort érintene éves szinten.

Értesüléseink szerint a 2012-2013. során forgalomba hozott 3 puttonyos aszúk mintegy 60%-át a Tokaj Kereskedőház Zrt. termelte.

A módosított rendtartás szövege sok esetben nem egyértelmű, így nem derül ki belőle, hogy mi a TBHT szándéka az Aszúeszencia, a Máslás, a Szamorodni és a Késői szüretelésű bor bortípusokkal, valamint a tokaji pezsgővel. Ez a dokumentum nagyon komoly hiányossága, és ebből adódóan a csomag egészének értékelése sem lehetséges.

1. Az alacsonyabb puttonyszámú aszúk megszüntetése és egyben az aszúk analitikai paramétereire vonatkozó szabályok szigorítása az aszúkészítés költségeinek növekedését eredményezi.
2. A 3-4 puttonyos aszú megszüntetése várhatóan elsősorban kisebb és csak saját termelésű aszúszemeket felhasználó termelők számára jelent hátrányos lépést
3. A 3 puttonyos aszúk megszüntetése – a forgalomba hozott bormennyiségből és a bortételek átlagos nagyságából következtetve – elsősorban a nagy pincészeteket érinti.
4. A Szamorodni és a Késői szüretelésű bor bortípusok esetleges megszüntetése nyomán nem maradna olyan bortípus, ahol önállóan megjelennének az alacsonyabb cukortartalmú édesborok.
5. Magyar-szlovák tokaji vita szempontjai?