Rendszer- vagy gengszterváltás?

„Nos, tény, hogy a mai szlovákiai társadalomban óriási az elégedetlenség, tény, hogy az egykori Csehszlovákia területén a szélsőséges alakulatok és a protesztpártok itt-ott komoly sikereket érnek el, de hogy 1989 novemberében ebben az országban – és ebben a világrészben – valami történt, nem vitás. Az összeesküvés-elméletekhez hasonló álértékelések pedig méltatlanok a 24 évvel ezelőtti eseményekhez. Egy halott diákot játszó provokatőr betanítható. Egy rendezvény menete befolyásolható. Sőt, aki a novemberi események értékelésekor kihagyja a nemzetközi kontextust, valóban naiv.

De az biztos, hogy a prágai diákverést követő spontán (igen spontán!) eseménysor, a többi egyetem bekapcsolódása, az ipari vállalatok munkásainak hozzáállása, a hadsereg vezérkarának félelme (és az ezzel kapcsolatos intézkedések előkészítése), a titkosrendőrség iratainak kaotikus likvidálása, az állampárt vergődése – nos, ezek mind olyan események, amelyeket a világ legtökéletesebb titkosszolgálata sem tudott volna megszervezni.

Lehet kirobbantani véres forradalmat, tüntetéseket, de azt, ami 1989 novemberében zajlott, beleértve az erőszakmentességet, a talán ma már érthetetlen összetartozás-érzést, szolidaritást és fegyelmet, nos, ezt titokszolgák és ügynökök ma sem képesek megszervezni.”