A Liberális Párt támogatja azokat a civil szervezeteket, amelyek tiltakozásukat fejezik ki a hajléktalanokat sújtó fővárosi intézkedések miatt. Balog Zoltán miniszter elhíresült kijelentése szerint, a keresztényekre az a jellemző, hogy nem szállítják lejjebb az erkölcsi mércét. Ehhez képest a magát keresztény pártnak nevező Fidesz kriminalizálja a szegénységet, üldözi a hajléktalanokat, az irgalmasság és az emberiesség parancsát teljesen figyelmen kívül hagyva. A jobboldali kormány és városvezetés nem megoldást kínál a lecsúszás elkerülésére, a hajléktalanságból való kiút megtalálására, vagy legalább az otthontalanság ártalmainak enyhítésére, hanem fenyegeti és támadja azokat, akik segítségre szorulnának. A fideszes válasz a hajléktalanság komplex szociális problémájára: ha nem látszanak a hajléktalanok, akkor nincsenek is.
Tarlós István és a fővárosi Fidesz-frakció tegnapi akciója jól példázza a Nemzeti Együttműködés Rendszerének működését: az összetett gazdasági és szociális problémákra tiltással és erőszakkal válaszolnak, megszegik saját ígéreteiket, nem hallgatnak meg senkit sem, és ha valaki túl kitartóan küzd a másik oldalon, jöhet a rendőrség.
Aki csak kicsit belegondol a helyzetbe, tudja, hogy hajléktalanokra több tízezer forintos büntetést kiszabni cinikus és abszurd. Börtönnel sújtani őket olyan kegyetlenség, amely csak növeli a társadalmi és emberi károkat. A Fidesz egész politikája szegényellenes, amit semmi sem bizonyít jobban, mint hogy a hajléktalanokkal szembeni hatósági intézkedések megindításával párhuzamosan csökkentik a szociális ágazat finanszírozását. Elkergetik a fedélnélküli embereket az aluljáróból, de nem gondoskodnak elegendő menhelyről, ahova mehetnének. A hajléktalan-ellátást a főváros nem fejleszti, a szociális munkásokra egyre kevesebbet fordít, a valódi munkát végző civil szervezetekkel nem működik együtt.
Ha nem lennének segítő szervezetek, amelyek erőn felül végzik azt a munkát, amely egyébként a kormány és az önkormányzat alapfeladata lenne, akkor sokkal súlyosabb lenne a baj. Ilyen szervezet többek között az Oltalom Egyesület, amely menedéket kínál a hajléktalan embereknek. A kormány azonban az ilyen szervezetek munkáját nem segíti, hanem megnehezíti. Iványi Gábor gyülekezetének heroikus küzdelmet kellett vívnia, hogy megőrizhesse az egyházi státuszt, holott az ő tevékenysége nélkül a fővárosi hajléktalanoknak még rosszabb lenne a helyzetük.