Új baloldali politika Magyarországon

2013. november 11. 15:14

Magyarországon a magát most megszervező új baloldal számára kulcsfontosságú felismerés, hogy a nemzeti burzsoázia sosem akar kiegyezni a munkásokkal.

2013. november 11. 15:14
Fent és Lent

Konklúzió

Mivel a tőke saját belső ellentmondásai ellenére is képes kezelni a munkásosztály forradalmi potenciálját, rendre elbukik a munkás önmegvalósítás. Pedig a tőke belső antagonizmusa mindig magában hordja a Marx által perspektivikusan felvetett osztályharc lehetőségét.

Magyarországon a magát most megszervező új baloldal számára kulcsfontosságú felismerés, hogy a nemzeti burzsoázia sosem akar kiegyezni a munkásokkal. Elég neki megzavarni az értelmiségét. A munkával kötött »álszövetségének« célja a tőkésosztályon belüli konfliktusban fontos. Célja elsősorban, hogy jobb helyzetbe hozza magát a centrum tőkéseivel szemben (lazítsa a függőséget). Harcot a centrum (számára nemzetközi) tőkéseivel akar vívni, a munkásosztállyal nem áll érdekében a konfliktus. A nemzeti burzsoázia forradalmi céljai addig tartanak, amíg kifelé tud változtatni a status quón. Befelé ellenérdekelt a forradalomban. Amint teheti, beleáll az új nemzetközi tőkés status quóba, és eladja korábbi (ál)szövetségét.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nutyer
2013. november 11. 18:37
Erről az elkötelezett baloldali élőlényfajtáról írta Richard Pipes az Oroszországi Forradalom Története című könyvében, hogy ők azok az emberek közé tartoznak, akik az égvilágon mindent tudnak- kivéve azt, amit mondanak nekik.
Válasz erre
0
0
gubenc
2013. november 11. 18:14
Fentiek a fülkeforradalomra is vonatkoznak, legalábbis egyelőre.
Válasz erre
0
0
gubenc
2013. november 11. 18:12
A helyzet érzékeltetésére itt egy szöveg a bal oldali gondolkodó Orwell-től (1984 részlet): "A TUDATLANSÁG: ERŐ Amikortól írásos emlékeink vannak, de valószínűleg már a neolit korszak végétől fogva, háromféle ember élt a világon: felül, középen és alul lévő. Sokféleképpen osztályozták őket, számtalan különböző elnevezésük volt, számarányuk és egymáshoz való viszonyuk korszakról korszakra változott; a társadalom lényegbeli felépítése azonban sohasem változott meg. Még óriási földrengések és látszólag visszafordíthatatlan változások után is mindig visszaállt ugyanez a képlet, éppen úgy, ahogy a giroszkópnak mindig helyreáll az egyensúlya, bármennyire kibillentik is valamelyik oldalra. [...] E három embercsoport céljai teljesen összeegyeztethetetlenek. A felül lévő célja az, hogy ott maradjon, ahol van. A középen lévőé, hogy helyet cseréljen a felül lévővel. Az alul lévők célja az, ha van céljuk - az alul lévőket ugyanis nagyon összetöri a robot, s csak időnként ébrednek a tudatára valaminek, ami mindennapi életükön kívül esik -, hogy eltöröljenek minden különbséget, s olyan társadalmat teremtsenek, amelyben minden ember egyenlő. Így aztán az egész történelem folyamán újból és újból megismétlődik egy fő körvonalaiban mindig azonos küzdelem. A felül lévők hosszú időszakokon át látszólag biztosan hatalmon vannak, de előbb vagy utóbb mindig elkövetkezik egy pillanat, amikor elvesztik vagy az önmagukba vetett hitüket, vagy azt a képességüket, hogy eredményesen kormányozzanak, vagy mind a kettőt. Ilyenkor megbuktatják őket a középen lévők, akik a maguk oldalára állítják az alul lévőket, azzal, hogy úgy tesznek, mintha a szabadságért és az igazságért harcolnának. Mihelyt a középen lévők elérték céljukat, az alul lévőket visszataszítják régi szolgai helyzetükbe, s belőlük lesz a felsőréteg. Nemsokára egy új középső csoport válik ki a másik két csoport valamelyikéből vagy mindkettőből, s a küzdelem újból megkezdődik. A három csoport közül egyedül az alsó az, amelyiknek sohasem sikerült, még átmenetileg sem, elérni céljait. Túlzás volna azt állítani, hogy anyagi értelemben nem volt fejlődés a történelem folyamán. Még ma is, amikor hanyatlási szakaszban vagyunk, fizikailag jobb helyzetben van az átlagember, mint néhány évszázaddal ezelőtt volt. De sem a jólét növekedése, sem a bánásmód enyhülése, sem a reform vagy forradalom nem hozta soha egy milliméterrel sem közelebb az emberi egyenlőséget. Az alul lévők nézőpontjából egyetlen történelmi változás sem jelent sokkal többet, mint uraik nevének változását.
Válasz erre
1
0
gubenc
2013. november 11. 18:05
Viszont a FIDESZ eléggé praktikus párt, és ha muszáj talán baloldali engedményeket is fog tenni. Viszont semmi nem kényszeríti erre bal oldali ellensúly hiányában.
Válasz erre
2
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!