Az Alaptörvény tervezett változtatása szerint a legfőbb ügyésznek nem kell ügyésznek lennie
A jelenlegi helyzet viszont egyszerűen kimaxolása a képmutatásnak. Egy politikai eljárástól várunk egy nem politikai megoldást.
A 2011-ben és 2013-ban választott hat AB-tag közül öten nem tudnák végigcsinálni a 12 évet, mert már korábban elérnék a 70 éves korhatárt.
„A 2011-ben és 2013-ban választott hat AB-tag közül öten nem tudnák végigcsinálni a 12 évet, mert már korábban elérnék a 70 éves korhatárt. Tehát Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla, Salamon László és Szívós Mária miatt módosítanak törvényt, hogy ők 73-78 éves korukig a helyükön maradhassanak. Ketten közülük, Balsai és Salamon több mint 20 évi képviselőség után közvetlenül kerültek be az Alkotmánybíróságba, előtte egymást követve az országgyűlés alkotmányügyi bizottságát vezették. Tehát ha komolyan vennék az összeférhetetlenséget, kevés ügy tárgyalásában vehetnének részt. Pokol Béla és Szívós Mária pedig azzal tűnik ki, hogy az alkotmányos jogoknál gyakran fontosabb számukra a jelenlegi országgyűlési többség akaratának érvényesítése, akárhogyan viszonyul ez az akarat az alaptörvényhez.
Hamarosan ők lesznek többségben az AB-ban, legalábbis ha a Fidesz jövőre győz. Ugyanis 2014 őszén és 2016-ban a korábban kilenc évre választott bírák közül hatnak a mandátuma jár le. Az ő utódjukat a következő ciklus többsége választja meg a 2010-ben hozott, az 1989 és 2010 közöttivel ellentétes szabályok alapján, vagyis az ellenzék javaslatait figyelmen kívül hagyva. Stumpf István 2019-ben távozik. A mostani javaslat arról szól, hogy a 2018-ban győztes többség egyedül az ő helyére választhasson valakit, sőt még a 2022-es választáson győzőknek is csak egy-három év múlva legyen lehetőségük új tagot juttatni az Alkotmánybíróságba.”