Újabb orosz főember esett ki az ablakon
Az oligarcha halála újabb taggal bővíti azon orosz vezetők sorát, akik rejtélyes körülmények között haltak meg.
95 évvel az Őszirózsás Forradalom után az ország újra hasonló helyzetbe került. Ma a feladatunk, hogy megszabaduljunk az ország fejlődését gátló oligarcháktól.
November 16-a az első magyar köztársaság kikiáltásának napja. A hétköznapi emberek 1918-ban, a világháború után megelégelték, hogy nincs függetlenségük és nincs önrendelkezésük. Az Őszirózsás Forradalom során közösen, alulról szerveződve szabadultak meg a függetlenséget gátló idegen uralkodótól és a társadalom önrendelkezését akadályozó feudális királyságtól. A 18-as forradalmat az őt megillető helyre kell helyeznünk, 48 és 56 közé. 48-18-56 jelenti azt a köztársasági hagyományt, amelyre egy nap a negyedik köztársaságnak épülnie kell.
95 évvel az Őszirózsás Forradalom után az ország újra hasonló helyzetbe került. Ma a feladatunk, hogy megszabaduljunk az ország fejlődését gátló oligarcháktól, akik a közvagyon meglopásából élnek és minden politikai, gazdasági hatalmat a kezükben tartanak. Ezzel megakadályozzák Magyarország függetlenségét és lakóinak önrendelkezését.
Miközben a mai főurak a bal és jobboldalinak nevezett pártok mögé bújva, valódi munka és teljesítmény hiányában a közvagyon illegális kifosztásából élnek, olyan törvényeket hoznak, amelyek a hétköznapi, dolgozó embereket és a kiszolgáltatott rétegeket reménytelen helyzetbe hozzák.
Ma a hatóságok a hajléktalanokat üldözik, miközben az adót elcsaló nagyvállalkozókat tudatosan futni hagyják. Ma a törvények a bérből és fizetésből élő embereket a dolgozók jogainak elvételével kiszolgáltatott helyzetbe hozzák és a fenntarthatatlan adórendszerrel, zsebbe kapott fizetésekkel a szürke és feketegazdaságba kényszerítik.
Ez csak akkor fog megváltozni, ha a hétköznapi emberek saját maguk veszik kézbe az ország sorsát. Részt kell venni a közéletben, a mozgalmakban, az új és alulról szerveződő pártok munkájában. Egy normálisan működő országot nem fogunk ajándékba kapni, azt ki kell harcolnunk. Az első köztársaság kiharcolásának üzenete ma is érvényes és az marad, amíg valódi, a társadalom önrendelkezésére és új társadalmi szerződésre épülő köztársaságot ki nem harcolunk magunknak.