Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Navracsics Tibor az új feltételek bevezetésének tervét a meddőség visszafordíthatatlanságával, valamint népesedéspolitikai okokkal magyarázta.
„
A döntés hátterében egy nyolc évvel ezelőtti alkotmánybírósági határozat áll. 2005. november 12-én ugyanis az alkotmánybírák alkotmányellenesnek nyilvánították az egészségügyről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely alapján a művi meddővé tétel családtervezési célból a 35. életévét betöltött vagy három vér szerinti gyermekkel rendelkező személynél végezhető el. A határozat indokolása rámutatott: az emberi méltósághoz való jog széles körű védelemben részesíti a szabad, tájékozott és felelősségteljes döntésre képes ember saját teste és sorsa feletti rendelkezési jogát. Márpedig az önrendelkezéshez való jog alapján az emberek szabadon dönthetnek a családi élet, a házasság, a gyermekvállalás kérdéseiben. A testület álláspontja szerint sem népesedéspolitikai szempontok, sem az állam egészségvédelmi kötelessége nem teszi alkotmányosan elfogadhatóvá, hogy a törvény a vér szerinti gyermekek számától teszi függővé az önrendelkezési jog gyakorlását. Az Alkotmánybíróság az érintett rendelkezés jövőbeli, 2006. május 31-ével történő megsemmisítésről döntött, időt hagyva ezzel a jogalkotónak a megfelelő új szabályozás kidolgozására. (...)
A döntés közvetlenül a meghozatala után még nem váltott ki jelentősebb visszhangot. Az éles vitákra egészen a következő év májusáig várni kellett, amikor is néhány héttel a megszabott határidő előtt kiderült, hogy a kormány nem készít törvénymódosítást, s így a művi meddővé tétel minden nagykorú állampolgár számára elérhetővé válik. (...)
Miután a betöltött 18. életév a cselekvőképesség általános életkori határa, a törvényalkotónak igen széles a mérlegelési tartománya. A határozat külföldi példákra is hivatkozott, megjegyezve azt, hogy a sterilizációról való döntésképesség korhatára államonként eltérő, és nem feltétlenül egyezik meg az általános döntésképesség korhatárával. Például ez Ausztriában és Dániában 25 év, az Egyesült Államokban 21 év, Japánban 20 év, míg Spanyolországban 18 év. Nemzetközi összehasonlításban kivételesnek mondható a miénkéhez hasonló olyan szabályozás, amely a családtervezési célú meddővé tételt – a döntésképességi korhatáron túl — objektív feltételektől teszi függővé.”