Drónok harca

„Különösen érdekes kérdés a saját állampolgárokkal szemben történő fellépés megalapozottsága, és annak amerikai gyakorlata. Az Egyesült Államokban érvényben lévő, a célzott gyilkosságok és a drónok bevetésének szabályaira vonatkozó jogi állásfoglalás szerint akkor van helye akár amerikai állampolgár célzott megölésének is, ha az érintett személy kapcsolatban áll az Al-Kaidával, küszöbön álló fenyegetést jelent egy esetleges támadás tervezésével, elfogása ésszerűen nem megvalósítható, és ha az erőszak alkalmazása a humanitárius jog szabályainak megfelel.

Ugyanakkor a tény, hogy ezeket a követelményeket az Egyesült Államok – mint a drónokat támadó fegyverként szinte kizárólagosan alkalmazó hatalom – meglehetősen lazán értelmezi, súlyos feszültségeket, és sorozatos nemzetközi jogsértéseket eredményez. Belátható, hogy a hadviselés módszertana egyre inkább a közvetett emberi részvétel felé mozdul, így annak érdekében, hogy a jövőben az ebből fakadó visszásságokat visszaszorítsuk, az ilyen erők alkalmazása feltételeinek lehető legszűkebb értelmezésére volna szükség. Könnyen lehet azonban, hogy szemléletmódunk alapvető megváltozására, ezzel pedig a jogalkotásra váró kihívásokkal történő valódi szembenézésre csak az egyre inkább önműködő gépek megjelenésével kerülhet sor.”