Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A demokrata – mint tudjuk – nem fél, nem lop, és főleg soha nem működik együtt az Orbán-diktatúrával.
„Kedves Átlátszó!
Azt hiszem, hogy ezúttal a Jáksó Lacinak a cégével szemben nagyon igazságtalanok vagytok. Először is, miért másztok a nyakára egy olyan jó elvtársnak, aki a Heti Hetesben már számtalanszor bizonyította, hogy talpig demokrata. A demokrata pedig – mint tudjuk – nem fél, nem lop, és főleg soha nem működik együtt az Orbán-diktatúrával. Azt hiszem, hogy most nemcsak túllőttetek a célon, de az én szememben már-már a tisztességeteket, a függetlenségeteket meg a tisztaságotokat is megkérdőjeleztétek azzal, hogy erre a régi, jó balliberális elvtársra ilyen durván rátámadtatok. Hát legyen már határa a gyanakvásotoknak meg a rosszhiszeműségeteknek! Hát hol éltek Ti? Mikor értitek már meg, hogy ebben az országban mindenkinek csak az a közpénz fáj, ami a másik oldalon tűnik el?! (...)
A lényeget írom: a Maslakók Kft. adásonként négymillió-kétszázezer forintra szerződött, ez aztán valahogy fölkúszott hétmillió-hatszázezerre, így az adózók összesen egymilliárd forint körüli összeget fizettek a sorozat hetvenhat részéért. Tiszerintetek ez gáz. Szerintem viszont kifejezetten visszafogottak a partnerek. Ebben az országban töretlenül tartja magát az a feltételezés, hogy a politikusok meg a vállalkozó spanjaik nokiás dobozokban hordják szét a nép pénzét, holott ez hazugság, ugyanis krumpliszsákokban. Négymillió-kettőszázról fölment hétmillió-hatszázra? Fölmehetett volna hetvenhatmillióra vagy hétszázhatvanmillióra is, pont ugyanennyit tehetnétek ellene, ők meg pont ugyanígy röhögnének a képetekbe. Nem is a Jáksóé még a frekvencia! Sőt, a tévészékház se! Hát mit akartok?! Itt csak a szokásos elmúlt nyolc éves mutyizás zajlik, mintha kétharmad se lenne. Ezek még mindig a békebeli, visszafogott okosságok. Ha igazán nagy tételt lopnának, azt onnan vennétek észre, hogy a jobb kezükkel mindjárt firkálnának róla egy törvényt, miközben a bal kezükkel a krumpliszsákot tömik. Ez, amin a nyálatokat veritek, csak pár fillér, még utánaszámolni se érdemes.
Több belátásra bíztatva Benneteket, tisztelettel:
Puzsér Róbert”