„Zsidók, melegek, rejtőzködjetek!” – üzeni a berlini rendőrfőnök
Különösen akkor kell titkolózniuk Barbara Slowik szerint, ha arab negyedekben járnak.
Az antiszemitizmus még a sajnálatos módon növekvő számú erőszakos atrocitás ellenére sem nevezhető hétköznapi emberi kapcsolatokban megnyilvánuló problémának.
„4) Az antiszemitizmus az elmúlt években jelentősen nőtt Magyarországon. A kétezres évek első évtizedének végén jelentősen növekedett mind a zsidókkal szembeni ellenszenv, mind a szélsőséges, akár a diszkriminációt is támogató antiszemiták aránya. Az antiszemitizmus hullámzásában bár van szerepe a gazdasági válságoknak, azok hatása nem automatikus, hanem leginkább a helyi politikai kontextustól függ. Főként attól, hogy van-e olyan politikai erő, mely a gazdasági-társadalmi válságok okaként a zsidókat jelöli meg.
5) Az antiszemitizmus politikailag érzékeny. Az antiszemitizmus politikailag indukált jelenség: a politikai pártok között jelentős eltérések mutathatóak ki az előítéletes és az összeesküvéses antiszemitizmus terén. Míg a Jobbik és a Fidesz szavazói az előítéletes antiszemitizmusban nagyon távol vannak egymástól (a Fidesz és az MSZP szavazói pedig viszonylag közel), az összeesküvéses antiszemitizmus terén a jobboldali pártok közti különbség jóval kisebb (ld. a lenti ábrát).
6) Az antiszemitizmus fő veszélye nem az erőszak. Az antiszemitizmus még a sajnálatos módon növekvő számú erőszakos atrocitás ellenére sem nevezhető hétköznapi emberi kapcsolatokban megnyilvánuló problémának – szemben például a cigányellenességgel, mely az etnikai erőszak kockázatát hordozó konfliktusokban nap, mint nap jelen van a társadalom egyes tagjai között. Az antiszemitizmus sokkal inkább szimbolikus ideológiai funkciót tölt be, és éppen ezért könnyebb is (lenne) politikailag kezelni.”