Az álhírek terjesztésével a vesztünkbe rohanunk: ijesztő gyakorlat terjed a közösségi oldalakon
Négyből három hírt anélkül osztanak meg a felhasználók, hogy elolvasnák. Íme, az álhírek terjedésének pszichológiája.
Váil Ghoneim a Google munkatársaként, szabadidejében munkálkodott azon, hogy felrázza az egyiptomi közéletet a 2010-es évek elején.
Váil Ghoneim Forradalom 2.0 című könyve egy különös forradalomról szól. A kötet szerzője ugyanis a Google munkatársaként, szabadidejében munkálkodott azon, hogy felrázza az egyiptomi közéletet a 2010-es évek elején – mint végül kiderült: sikerrel.
A Forradalom 2.0 egyszerre izgalmas kézikönyv, kordokumentum és nem utolsó sorban fejlődésregény. A könyv fő történetszála szerint Ghoneim egy megkínzott egyiptomi fiatalember emlékére létrehozott Facebook-oldal révén volt képes felrázni – persze nem egyedül – az apátiába süllyedt egyiptomi társadalmat. A Google-munkatárs marketinges tanulmányait is felhasználta arra, hogy a közösségi média segítségével oszlassa el az egyiptomiak hatalomtól való félelmét. Ghoneim maga is sokat tanult a folyamat alatt arról, hogy miként lehet párbeszédre sarkallni a facebookozó, de passzív nagyközönséget, hogyan lehet a talán még a magyar fiataloknál is jobban apátiába süllyedt egyiptomi ifjúságot rávenni arra, hogy foglalkozzanak közügyekkel.
Ghoneim és társai felrázták a társadalmat. Eleinte a Gandhi-féle (bár egyébként Deákhoz is köthető) passzív rezisztencia módszeréhez folyamodtak, majd erőt merítettek a tunéziai példából, ahol megbuktatták Ben Alit. Végül egy előre bejelentett forradalommal elindították azt a folyamatot, ami a Muszlim Testvérek hatalomra jutásán, Mohamed Murszi megpuccsolásán át a katyvaszon keresztül a mai kaotikus helyzetig folytatódott. A Forradalom 2.0 ebből a szempontból tehát tanulságos, szemléletes kézikönyvnek is tekinthető: rengeteg Facebook-poszttal van tarkítva a szöveg, amelyből megtanulható, hogyan kell széles tömegekkel ügyesen kommunikálni.
Ugyanakkor a kötet kordokumentum is egyben: bepillantást enged a forradalom előtti Egyiptom fásult és apátiába süllyedt társadalmi viszonyaiba. Mindennapos a korrupció, a rendőri brutalitás, a titkosszolgálatok – modern technológia híján elkövetett –kínvallatásai – mintha csak a Rákosi-korszakról olvasnánk arab tulajdonnevekkel. Az egyiptomi társadalom ekkoriban teljesen elutasította, hogy a politikáról beszéljen –méghozzá a dermesztő félelem miatt –, sokkal fontosabb volt például a foci. Ebből a helyzetből kellett kitörni, a társadalom olyan rétegét megszólítva – a fiatal, közösségi médiában járatos egyiptomiakat –, akik már ebben a világban szocializálódtak.
A Forradalom 2.0 nem csak kézikönyv és kordokumentum, hanem fejlődésregény is: Ghoneim az egyiptomi fiatalsággal egy időben vált apolitikus, magának való webkettes nerdből a közélet fontos kérdéseire érzékeny forradalmárrá. Kíméletlen őszinteséggel vall arról, hogy a meggyilkolt férfi emlékére létrehozott Facebook-oldal kezelése miként rontotta munkahelyi teljesítményét, illetve miként gyilkolta családi kapcsolatait. Ám mindvégig a nemesebb cél, a dolgok menetének pozitív irányba történő megváltoztatása lebegett a szeme előtt.
A Forradalom 2.0 bensőséges vallomás az egyiptomi változások egyik fő szervezőjétől, amely gyorsan pergő sztorija miatt könnyen olvastatja magát. A Népszabadság egykori egyiptomi tudósítója, Zalán Eszter remekül fordította le a könyvet. Utószavának utolsó mondata pedig még mindig helytálló: „A Forradalom 2.0-nak még nincs vége”.