Az eddigi amerikai demokrácia- és nemzetépítési projektek közül csak Koszovó járt sikerrel, több helyen – diplomatikusan szólva – bizonytalan állapotok uralkodnak.
„Amit talán a legnehezebb megítélni az igazságos háború klasszikus elméletének kritériumai közül, az a sikerhez szükséges feltételek megléte. Mindenekelőtt mondhatnánk, hogy senki nem látja a jövőt. Rendben, de mégis kezdenünk kell valamit ezzel a kritériummal: nem tehetjük félre egy olyan világban, ami minden kormányzati lépés mögé hatástanulmányokat követel. Galston például azt mondja: a bizonytalanság nem igazolja a semmittevést. Jegyezzük meg ugyanakkor: a siker reális lehetőségének követelménye azonban már ott problémás lehet, ha nem tudjuk a beavatkozás pontos célját. Meg akarjuk dönteni vele a rezsimet, vagy csupán meg akarjuk védeni a polgári lakosságot, esetleg pusztán meg akarjuk büntetni Aszadékat?
Bacevich szerint nem megoldás, ha az Egyesült Államok végrehajt egy kisebb beavatkozást, aminek teljesítésével erényesnek érezheti magát, mivel egyszerűen csak tett valamit, válaszolandó egy elfogadhatatlan cselekedetre. Ez azonban csak a saját lelkiismeretét megnyugtató látszatakció volna: ha igazán morálisan kötelességünk tenni valamit, az nem lehet pusztán egy gesztusértékű katonai beavatkozás.
Washington és szövetségeseinek beavatkozása talán átmenetileg enyhítheti a szíriaiak szenvedését, de valószínűtlen, hogy fegyverszünethez vezetne, esetleg biztosítani tudná a térség stabilitását, vagy hogy hosszabb távon hozzájárulna a szíriai családok napi szükségletének biztosításához, esetleg a menekültek hazatéréséhez – véli David O’Brien (Holy Cross College). Winright egyenesen attól tart, hogy a beavatkozás még rosszabbá teszi a helyzetet, mint amilyen. Szerinte a beavatkozás kontraproduktív lehet: annak idején a szerbiai NATO-bombázások is csak fokozták a szerb hadsereg koszovói agresszióját és így emelték a menekültek számát.
Shadle pedig attól tart, hogy egy beavatkozás felbosszanthatja és maga után vonhatja az oroszok vagy valamely kiszámíthatatlan, iszlamista ország reakcióját, mint Irán. Tegyük hozzá: az is kérdés, mi lenne Aszad után, márpedig az eddigi amerikai demokrácia- és nemzetépítési projektek közül csak Koszovó járt sikerrel, több helyen – diplomatikusan szólva – bizonytalan állapotok uralkodnak.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Washington venezuelai olajjal próbálhatja leszorítani az árakat, ami súlyos bevételkiesést és politikai nyomást jelenthet Vlagyimir Putyin számára.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
A formálódó új világrendet sokan óhajtották – most meg is kapták. Rajcsányi Gellért írása.
Donald Trump nyilatkozataira rágtak be.
Magyar Péter tábora stagnál, propagandájuk sem üti már át az ingerküszöböt.
Egy üres olajszállító körül éleződik az amerikai–orosz szankcióháború.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
