A gyűlöletkeltő szólás határa

„Világszerte aktuális kérdés, hogy a gyűlöletkeltő tartalmak közzétételét szüksége-e korlátozni, akár törvénnyel, akár jogalkalmazás útján. E körben vannak, akik a szólásszabadság korlátlansága mellett foglalnak állást, mert úgy vélik, hogy a nézetek sokszínűségén és az egyenlőségen alapuló társadalomban egyszerűen nem tolerálható a szólás tartalomalapú korlátozása és a társadalom képes önmagától e folyamatokat rendjén kezelni, mások viszont úgy gondolják, hogy a szabad szólás nem határtalan és mások jogainak megóvása érdekében vannak bizonyos korlátai. Bármely felfogást is valljuk, tény, hogy a vallási nézetek terjesztésének nem lehet mesterségesen az útjába állni, mert az egyéneknek joguk van ahhoz, hogy tiszteletben tartsák és terjesszék vallásos hitüket. Ugyanakkor a közvetlenül az érzelmekre ható, indulatot gerjesztő, faji vagy vallási alapon különbséget tevő szólás korlátozása megengedhető, mert az ilyen gyűlöletbeszéd kinyilvánítása valódi sérelmeket is okozhat, és további károkkal járhat. A korlátozhatóság mércéje és módja már régóta komoly viták tárgya, ugyanakkor számos ország jogrendszere törvényi szinten rendelkezik a gyűlöletbeszéd tilalmáról és súlyosan szankcionálja a gyűlöletkeltő tartalmak kinyilatkoztatását. Így például Kanadában akár 12 évi börtönnel is büntethetik a gyűlöletbeszédet, az Egyesült Királyságban és Németországban több éves börtönbüntetéssel sújthatják azt. Az Emberi Jogok Európai Bírósága is foglalkozott e téma kapcsán a vallási alapon gyűlöletkeltő tartalmak megítélésével, és kifejezte, hogy a vallásos hitek kritikájával kapcsolatos vélemények kinyilatkoztatását csak akkor lehet korlátozni, ha azok »indokolatlanul sértőek másokra nézve«, és ha »nem járulnak hozzá a nyilvános vita valamely formájához, amely az emberi ügyek előremozdítását szolgálja.«”