„Hogy viseled a beszólásokat?
Baromi jól, ugyanis lehetőségnek tartom őket arra, hogy kommunikáció induljon el két egymástól - ebben a pillanatban még - meglehetősen távol álló szubkultúra közt. Ami a szülővé válás kérdését illeti, sosem hibáztatom azokat, akik nem tudják elképzelni, milyen is lehet egy »szivárvány család« - hiszen sokak előtt semmiféle példa nincs erre vonatkozólag.
Éppen ezért mindig türelmesen elmagyarázom: a jó szülőt nem a szexualitása különbözteti meg a rossz szülőtől, hanem az, hogy hogyan neveli a gyermekét. Nem homo- vagy vagy heteroszexualitásra, és nem arra, hogy »ez normális, az pedig abnormális«, hanem elfogadásra, nyitottságra, és mindenekfelett az élet szeretetére. Ha nem így teszünk, csak egy újabb olyan generációt nevelünk fel, melynek tagjai minden okot megragadnak rá, hogy kirekesszék, cikizzék és megvessék a másikat - ehhez pedig nem kell, hogy egy gyerek meleg szülőkkel nőjön fel, elég, ha valaki mondjuk duci, szeplős, vöröshajú, vagy épp nincs menő iskolatáskája.
Általános igazság, hogy azért ítélkezünk olyan élesen mások felett, mert nehezen mondunk le a nagy nehezen, hosszú évek tapasztalatai által kialakított értékrendünkről. Pedig a valódi értékek nem a dogmák és berögződések, hanem az elfogadás, az önzetlenség, és a szeretet.”