Tisza-csomag: hiába igazságos, túl kockázatos Magyar Péter mesterterve, így csak az adóemelés marad?

Kiszámoltuk, mennyit hozhat a költségvetésbe a Magyar Péter által bejelentett vagyonadó.

Európában sokféleképpen fizetnek az emberek személyi jövedelemadót: van, ahol attól is függ az adó, hogy az adózó melyik vallási felekezethez tartozik. A Tisza-csomag tervezete éppen ezért is beszédes: nem csak a 2010 előtti, bukott baloldali adórendszer lenne az alternatíva a jelenlegi helyett.
Nemzetközi összevetésben rendkívül alacsony Magyarországon a személyi jövedelemadó. A 15 százalékos adókulcshoz képest csak Romániában és Bulgáriában kevesebb a munkabérből levont munkavállalói kötelezettség. A Tisza-csomag adózást érintő javaslata nem is elsősorban a többkulcsos rendszer miatt lenne hatalmas megszorítás a magyar családoknak, hanem a két magasabb – 22 és 33 százalékos – kulcs bevezetése és az adókedvezmények tervezett megszüntetése miatt.
Magyarország az egykulcsos adórendszerrel szintén a kisebbséghez tartozik, rajtunk kívül három országban
Hazánk adórendszere egyébként a gyakorlatban többkulcsos, mivel a 15 százalék mellett 0 százalékos kulcs vonatkozik a fiatalokra és a négygyermekesekre, az adómentességet élvezők köre pedig a következő években több mint egymillió főre nő a gyermekesek adómentességének kiterjesztésével.
A PwC Worldwide Tax Summaries által összeállított lista alapján – amelyet az Oeconomus Gazdaságkutató elemzése idéz – az Európai Unióban
Ausztria rendelkezik a legmagasabb, 55 százalékos személyi jövedelemadóval.
Nyugati szomszédunk más területen is rekordtartó, ugyanis a legmagasabb, egymillió eurós jövedelmi sáv is Ausztriában érvényes. Számos olyan uniós tagállam van, amelyben a legalacsonyabb keresettel rendelkezők mentesülnek az adóalapot terhelő adók alól, javítva ezzel a helyzetüket. Ilyen országok például
valamint az adóelkerülésről híres
Ez a szabályozás fokozhatja az adócsalást, ugyanis
az adóelkerülés érdekében a vállalatok gyakran minimálbérhez közeli jövedelemmel jelentik be a foglalkoztatottaikat. Így a legalacsonyabb jövedelműek adómentessége kontraproduktív módon gazdasági károkat okoz. Ez Magyarországon is jellemző volt a korábbi adórendszerben.
A legtöbb jövedelmi sávval, szám szerint 23 darabbal Luxemburg rendelkezik kontinensünkön, jelentősen megbonyolítva ezzel az adózási folyamatot. Az EU-s tagállamok között szintén különbséget lehet tenni az alapján, hogy az államigazgatás mely szintje veti ki a személyi jövedelemadót.
Számos országban, például Belgiumban vagy Dániában nemcsak a központi költségvetésbe, hanem a regionális helyi önkormányzatokba is befolyik a kereseteket terhelő adó. A skandináv országban emellett a munkaviszonyból származó jövedelmeket más adókulcs terheli, mint a tőkejövedelmeket.
Horvátországban a személyi jövedelemadó mértékét az önkormányzatok választják meg, de a beszedett forrás nem őket, hanem a központi költségvetést illeti. A lakcím mellett
Finnországban egyéb adóterhet módosító tényezőket is alkalmaznak, mint például a vallási felekezethez tartozás.
Az éves jövedelem 1-2,25 százalékát kitevő templomadót a finnországi evangélikus, ortodox és finn-német egyház tagjai kötelesek fizetni.
Az Európai Unió több tagállamában a jövedelmeket terhelő adó függ – hasonlóan Magyarországhoz – a családi állapottól és a gyermekek számától. Ilyen ország például Írország, Franciaország vagy Málta. Ezekben az államokban azonban a kedvezmény mértéke függ a keresettől is, vagyis az alacsonyabb bérrel rendelkezőket arányosan nagyobb engedmény illeti meg.
Az Oeconomus elemzésében összefoglalta, mik az előnyei és a hátrányai az eltérő adórendszereknek.
Nyitókép: JOE KLAMAR/AFP
***