A volt alkotmánybíró elmondta, miért nem alkalmas a Tisza a kormányzásra
Pokol Béla hangsúlyozta, hogy Magyar Péterék hatalomra kerülése a rezsicsökkentés végét is jelentené.
Ft
Ft
24°C
14°C
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás AKTA
Egymillió Találkozás Napja AKTA
Foci Eb 2024 AKTA
Olimpia 2024 AKTA
Amerikai elnökválasztás 2024 AKTA
Árvíz 2024 AKTA
Magyar Péter botrányai AKTA
Vagyonnyilatkozatok 2025 AKTA
Pénzügyi beszámolók AKTA
Tusványos 2025 Előfizetés
09. 17.
szerda
Ki az ellenség a rezsiharcban?
2013. szeptember 24. 15:25
Mit szólnánk, ha alkotmányos szintre emelnék a tizenharmadik havi nyugdíjat, az ingyenbérletet vagy egyéb juttatást?
2013. szeptember 24. 15:25
Rogán Antal bejelentette, hogy még a választások előtt alkotmányos védelmet kaphat a rezsicsökkentés, így pedig a jövőben szinte lehetetlenné válna, hogy „a rezsiszolgáltató cégek komoly profitot számítsanak fel”. A Fidesz frakcióvezetője a lépést, tehát az esetleges hatodik alkotmánymódosítást azzal indokolta, hogy „a szocialisták nem megbízhatóak”. Az alkotmányos szintre emelés pedig a közműszolgáltatók kétharmados törvényben rögzített nonprofittá alakításával valósulna meg, ami szintén nem sok jóval kecsegtet a jövőre nézvést. „Tulajdonosnak marad az állam, akinek sem pénze, sem szaktudása nincs ahhoz, hogy például drasztikusan javítsa az energiahatékonyságot, érdemben csökkentse az ország külső energiafüggőségét, megújuló energiatermelő kapacitásokat kössön a rendszerre, vagy modernizálja a közműhálózatot” – írja az EUrologus.
Ahogy Török Gábor fel is teszi a kérdést Facebookon: „tényleg olyan zseniális kommunikáció az ellenfél győzelmi lehetőségével indokolni a lépést?” Merthogy a Fidesz ezzel implicite azt állítja, hogy reális esély van a jövő évi kormányváltásra, így pedig a Fidesz-KDNP vereségére. És benne van az esetleges kisebb arányú győzelem lehetősége miatti kapkodás is. Eszerint a Fidesz-KDNP aggódik, hogy jövőre már nem lesz meg kétharmad, így 2018-ig, és akkor egy eljövendő vereségig nincs már esély a fontos politikai kérdések alkotmányba való betonozására.
Ablonczy Bálint már összefoglalta a Heti Válasz szeptember 12-ei számában (Helyre, tétre, befutóra), miként készül a Fidesz a jövő évi választásokra. Az írás visszatérő eleme volt, hogy a párt aggódik a 2002-es vereség megismétlődésétől, ezért utolsó erejéig küzdeni fog a szavazatok megszerzéséért. És Orbán Viktor is figyelmeztetett nemrég Visegrádon, hogy „2002 tanulsága egyértelműen az, hogy nem szabad hinni az előrejelzéseknek, és nem szabad a helyi gyalogsági munkát félredobva hátradőlni abban a hitben, hogy pusztán a sikeres kormányzás elég a választói bizalom újbóli megszerzéséhez.” Az első Orbán-kormány valóban többé-kevésbé jó teljesítményt nyújtott, így a Fidesz elképzelhetetlennek tartotta, hogy az eredményes évek után a választók ne a folytatásra szavazzanak.
Most viszont biztos nem a 2002-es eset megismétléséről lenne szó, hiszen nem a jól sikerült kormányzás, inkább az ellenzék impotenciája az, ami jó eséllyel a Fidesz-KDNP újrázásához fog vezetni; ugyanakkor nyilván számítani fog a családi adókedvezmény, a rezsicsökkentés és a többi Fidesz-találmány is.
Az viszont érthetetlen, miért készülne úgy a Fidesz a választási bukásra, hogy az ellenfélre ruházza saját sikeresnek tekintett termékét. Merthogy ha valóban győzne a mostani ellenzék, és növekednének a rezsiköltségek, a Fidesz teljes kommunikációs gépezetével azt az üzenetet sulykolhatná, hogy „bezzeg 2013-ban még csökkentek az emberek terhei”.
Az eddigi három évben persze épp azt láttuk, hogy a Fidesz nem egyciklusos változtatásokban gondolkozik. Az államrendszer széleskörű átalakítása volt a párt célja, így igen nehéz lenne kormányváltás után lecserélni a fideszes négy év újításait, az új alkotmánytól a kétharmados törvényeken át a trafikokig. A Fidesznek igen sok lépésével az volt a célja, hogy maradandó nyomot hagyjon maga után. Hogy ne lehessen csak úgy egyszerűen lépéseinek visszavonásával másfelé kormányozni az országot.
A negyedik alkotmánymódosítással a Fidesz már rögzítette az Alaptörvényben a számára kedves pártpolitikai irányvonalakat, ezáltal is elég nehéz helyzetbe hozva az utánuk jövők dolgát. Az ötödik módosítással aztán jó pár dolgot visszavontak, a hatodikkal viszont alkotmányos szintre emelnék legfontosabbnak tartott döntésüket, a rezsicsökkentést. Ezzel éppenséggel szembemennének az Európai Unió egységes energiapiacról szóló stratégiájával is, melynek lényege, hogy mások mellett Magyarország is „fokozatosan szüntesse meg a hatósági energiaár-képzést minden fogyasztói szegmensben”. A piaci logikával szembemenő, hasznosabb lépések (energiahatékonyság megteremtése) helyett lassan egy éve vitt rezsicsökkentés márpedig nem ebbe az irányba mutat, azontúl fenntarthatósága is igencsak kétséges.
A Fidesz pedig magyarázhatja azzal lépését, hogy elmondásuk alapján kétmillióan is aláírásukkal támogatták a rezsicsökkentést, így pedig épp annyian kiálltak mellette, hogy bele lehessen írni az alkotmányba. Ezt az érvet gyengítené, hogy az aláírók nem azzal értettek egyet, hogy a rezsicsökkentés szerepeljen az alkotmányban, így pedig helyet hosszú távra kösse a kormányra kerülők kezét.
Azzal, hogy Rogán Antal az MSZP-re hivatkozott, gyakorlatilag ki is lett jelentve, hogy a kormányváltás utáni más politikai irányt szeretné előre megakadályozni a Fidesz. Az pedig, hogy az MSZP megbízhatatlan, nem jelent mást, mint hogy a választók megbízhatatlanok – azok a szavazók, akik a rezsicsökkentés ellenére is az MSZP-t biztosítanák támogatásukról. Így jutottunk el ismét 2002-ig, amikor is a Fidesz a választási eredmény láttán arra a következtetésre jutott, hogy a választók semmibe is vehetik a fontosnak gondolt eredményeket. Vagyis hogy megbízhatatlanok, akár át is szavazhatnak, „a sikeres kormányzás nem elég a választói bizalom újbóli megszerzéséhez.”
De ezek után hiába is szavaznának bárki másra a választók, a hatósági árképzés révén megvalósult rezsicsökkentést nem tudnák leszavazni. „Miért, mi a baj a rezsicsökkentéssel?” – kérdezhetné erre az egyszeri Fidesz-szavazó, akinek már csak arra a kérdésre kellene felelnie, mit szólna, ha alkotmányos szintre emelnék a tizenharmadik havi nyugdíjat, az ingyenbérletet vagy egyéb juttatást. A rezsiköltségek lefaragása pedig ésszerűbb, fenntarthatóbb módon is végbemehetett volna. Nagyjából úgy, ahogy Mellár Tamás is mondja: „Szabályozásról akkor lehetne beszélni, ha bizonyos árképleteket, árszabályokat a kormány megalkot, azokat közzéteszi, és ahhoz az érintett cégek alkalmazkodnak. Például meghatározza, hogy a mindenkori infláció szintje alatt 2 vagy 3 százalékponttal lehet csupán a szolgáltatási árakat mozgatni, mert az a kormány elvárása a szektortól, hogy évente legalább 2-3 százalékos szolgáltatásjavulást, hatékonyságnövelést produkáljon. Ehhez lehet alkalmazkodni, ahhoz viszont nem, hogy »akkor vágnak még 11,1 százalékot«.”
A Fidesz-KDNP úgy véli, kétharmad és kétmillió aláírás birtokában bármit megtehet, minden ötletét bebetonozhatja az alkotmányba; de az, hogy a választó nem tud voksának segítségével leváltani egy pártpolitikai programot, nem erősíti a demokráciát.
Egyre fogy a levegő Ruszin-Szendi Romulusz körül: már a közéletből való távozásra is felszólították
„Fegyveres politikusoknak nincs helye a közéletben!” – jelentette ki Szentkirályi Alexandra közösségi oldalán.
Eldöntöd, hogy szaralak leszel, majd szaralak leszel
Vannak kiemelkedően sikeres projektek az életben.
Ruszin-Szendi Romulusz Magyar Péter tudtával (és beleegyezésével?) ment el egy politikai gyűlésre felfegyverkezve
Mindezt nem én állítom, hanem Magyar Péter maga mondta ki, hogy Ruszin-Szendi oldalán egy lőfegyver volt látható.
Orbán Viktor a kormányülésről jelentkezett: sűrű napok jönnek, fontos döntések születhetnek
Fontos döntések, hosszú frakcióülés és még egy kormányinfó is – Orbán Viktor szerint mozgalmas napok elé néz a Fidesz.
Menczer Tamás mindenkit emlékeztetett a Tisza botrányos tervére: Magyar Péterék súlyos adóemelésre készülnek
A Tisza Párt akár 33 százalékra is emelheti a magyar emberek adóját.
Fénykép bizonyítja: nem csak egyszer jelenhetett meg fegyverrel a nyilvánosság előtt Ruszin-Szendi Romulusz
A Magyar Nemzethez is eljuttatott fotón is gyanúsan dudorodik valami az egykori vezérkari főnök kabátja alatt.
Csintalan Sándor szerint Orbán Viktorék félnek – reszketve féltik a hatalmukat
Azt gondolom, Csintalan hiába szavaz a Tiszára. Remélt boldogsága nem jön el, az álmok beteljesületlenek maradnak. Áprilisban nem fog örömében a Hősök terén bukfencezni. Horváth K. József írása.
Összesen 76 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Claypool
2013. szeptember 24. 20:50
A szerzőnek igaza van. Minek összemaszatolni a márvány szilárdságú alkotmányt aktuálpolitikai hülyeségekkel. Egyre nevetségesebb, és groteszkebb a Fidesz alkotmánya.
Válasz erre
4
1
Ouroboros
2013. szeptember 24. 19:28
A rezsidémon, azaz a rezsident evil:
http://25.media.tumblr.com/f300aca59eb3b6b567bfae1bce7ff4f0/tumblr_mk8li5D8511qdb2z1o1_500.jpg
Válasz erre
4
6
ballada
2013. szeptember 24. 18:43
MSZP megbízhatatlan,Hogy ne lehessen visszavonásával az emberek zsebeit kifosztani, a Fidesz rögzíti az Alaptörvényben alkotmányos szintre emelik a rezsicsökkentést.
Válasz erre
6
1
várúr
2013. szeptember 24. 18:39
"A piaci logikával szembemenve..." Ez a lényeges elszólás felebarátaim. Piaci logika, más szóval pofátlan lopás, árdrágítás, monopolhelyzet, mohó profitéhség, mindez a közvagyon alapján. A víz, a gáz, bármiféle energiahordozó mint természeti kincs közösségi tulajdon kéne legyen, ugyanúgy a kitermelése, feldolgozása, szállítása. De az alap: KÖZÖSSÉGI. Még akkor is, ha magukat baloldalinak hazudók a szolgáltatókat külföldi cégeknek elkótyavetyélték. A legszemérmetlenebb tolvajlás az iváson, a tisztálkodáson, a fűtésen, a világításon nyerészkedni. Ballib szélhámosok még ezt a tényt is vitatják. Közben védik a víz- és áramtolvaj cigányokat. Ez a hitány ballib banda alulmúlja Rákosiékat is.
Válasz erre
6
1