„– Sok családot fenyeget ma a kilakoltatás réme a szabadjára engedett banki hitelezési gyakorlat miatt. Ön szerint ezt hogyan kezelik az emberi jogi szervezetek?
– Az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) vagy éppen a Magyar Helsinki Bizottság a bankokkal élethalálharcot vívó devizahitelesek problémáját nem tekintik emberi jogi kérdésnek. Ezek a nagy jogvédő szervezetek csupán szemezgetnek a jogsértések közül, s ami számukra kényes kérdés, azt nem tekintik emberi jogi problémának. És nemcsak a liberális jogvédő szervezetek, de az emberi jogi kérdésekre hiperérzékeny liberális publicisták is hallgatnak vagy zavartan motyognak a devizahitelesek által ismertetett elképesztő történetek hallatán. Ez a helyzet számukra értelmezhetetlen, mert a liberális oldal a »piac« oldalán áll. A devizahitelesek problémáit arra használják csupán, hogy bár a balliberális kormány állította fel ezt a helyzetet, a jelenlegi kormányt támadják a megoldások keresésének sokszor igazságtalan kritikájával. S itt ismét az elfogadhatatlan kettős mércéről van szó. Ebben egyébként az EU-ban is leltek társakat, erre példa a Tavares-jelentés és elfogadása is, ami súlyos tévedéseket tartalmaz Magyarország emberi jogi helyzetéről. Az Amnesty International viszont vehemensen kampányolt a jelentés elfogadása mellett. Mindez azt is mutatja, hogy az emberi jogi területet eddig előzékenyen átengedő jobboldalnak szüksége lenne minél több, ezen témával foglalkozó műhelyre és intézetre, a liberális oldal a kettős mércéből ugyanis láthatóan nem enged.”