A javaslat szerint a pályázók képesítés nélkül is kinevezhetők lennének múzeumok, könyvtárak és más közművelődési intézmények élére.
„Márpedig, folytatja gondolatmenetét a szerző, a »filozófusbotrány óta nyilvánvaló«, hogy a régi elitnek mennie kell, hiszen őket a hatvanas-nyolcvanas években még a rákosista vezetés »nevezte ki«. Az elitcsere során számolni kell bizonyos veszteségekkel, de ez nem baj: »Tiszta sor, hogy a most „kinyírt/kinyírandó” elit tagjai javarészt nagyobb tudással rendelkeznek, mint a jelenlegi hatalom által a helyükbe ültetett/ültetendő gárda.«
A cikk írója nyilvánvalóan járatlan az értelmiségi kiválasztódás folyamatában. Csak a rákosista diktatúra »nevezett ki« vezető értelmiségieket, például Rákosi testvérét akadémikusnak. A hatvanas évektől kezdve kialakult a Magyar Tudományos Akadémián a tudományos minősítésnek egy olyan rendszere, amely nagyjában-egészében biztosította, hogy csak valódi teljesítményekkel lehessen fokozatokat szerezni. Ezek birtoklása pedig elengedhetetlen volt ahhoz, hogy valakit egyetemek, tudományos vagy közművelődési intézmények vezetői pozíciójába nevezzenek ki.
A szocialista időszakban egyébként működött a pártállástól független józan ész is. Ki is akart volna egy párthű, de dilettáns mérnök hídján autózni, házában lakni vagy egy egyetemi tanulmányait KISZ-irodákban átvészelő sebész szikéje alá feküdni?”
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Ha Madridban jár a magyar utazó, már csak természetes, hogy a látnivalók feltérképezésekor felkelti kíváncsiságát a Thyssen-Bornemisza Múzeum. Sejthető, hogy van itt valamilyen magyar kapcsolódás, és nem is akármilyen kapcsolódás ez.
E címmel nyitották meg a Szépművészeti Múzeum legújabb, nagyszabású tárlatát Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából. A fő művek mellett ritkán vagy hazai közönség előtt még soha nem szereplő alkotások is láthatók, amelyek révén nemcsak az általános Munkácsy-képet szeretnék árnyalni, cél az is, hogy az egykor világsztár festő újból felkerüljön a globális térképre.
„Nem tudtam mindenkinek elmondani, hogy ne haragudjatok, de akit láttatok a filmvásznon, az nem én voltam” – idézi fel a művész, akit a '80-as években Beri Ary-ként ismert Magyarország.Interjúnk.
„Ha otthon maradunk, annak beláthatatlan következményei lesznek a jövőre nézve. December 1-jén menjünk szavazni a magyarságunkért!”
Puskás Ferenc leszármazottai és a Real Madrid nemzetközi igazgatója jelenlétében avatta fel Orbán Viktor a legendás magyar futballistának emléket állító múzeumot a Puskás Arénában.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Félreértés ne essék nem bosszút várok, hanem példás büntetést. Üzenetet!
