Vissza az orbáni úton!

2013. szeptember 08. 08:13

A Fidesz gyakran dicsekszik azzal, hogy unortodox politikáját immár mások is másolják. Sokáig ez a szokásos nagyotmondás birodalmába tartozott, de mostanra valóban követőkre talált.

2013. szeptember 08. 08:13
Gaál Csaba
Komment.hu

„A Fidesz gyakran dicsekszik azzal, hogy unortodox politikáját immár mások is másolják. Sokáig ez a szokásos nagyotmondás birodalmába tartozott, de mostanra valóban követőkre talált. Lengyelország épp szerdán jelentette be, hogy - a magyarhoz sokban hasonlító módon - gyakorlatilag szétveri a magán-nyugdíjpénztári rendszert. Bár ott az egyéni számlákon felhalmozott belföldi állampapírrészt legalább jóváírják az állami nyugdíjpillérben, Donald Tusk motivációja hasonló: 8 százalékponttal csökkenteni a GDP-arányos államadósságot. Persze lehet azt mondani, hogy az állampapírok bevonása kamatmegtakarítást eredményez, ám az implicit adósság ettől még nem csökken, csak később kell azt kifizetnie az államnak, amikor nyugdíjba mennek az emberek. Az egykor piac- és növekedésbarát politikája miatt sokat dicsért jobbközép lengyel kormányból egyébként októberben - hatévnyi pénzügyminiszterség után - távozhat Jacek Rostowski, és a renomé megkopásáról árulkodik, hogy az augusztusban elfogadott költségvetési lazítás miatt a Fitch Ratings - nyolc év óta először - pozitívról stabilra rontotta az ország hosszú lejáratú adósságára vonatkozó A- besorolás kilátását.

A rövid távú szemlélet érhető tetten a szlovák kormány csütörtöki bejelentésében is: Budapesthez hasonlóan Pozsony is visszaveszi a gázcéget (ő a cseh kisebbségi tulajdonostól), és januártól csökkentené a lakossági gázárat. Robert Fico kormányfő abban bízik, hogy sikerül majd alacsonyabb importárat kicsikarni a Gazpromtól, addig is a földgáztartalékok eladásából finanszírozzák a veszteséget. Ha meg kudarccal végződének az orosz tárgyalások, majd lesz valami. A miniszterelnök egyébként nem először utánozza Orbán gazdaságpolitikáját: különadót vetett ki a bankokra, az energia-, szállítási és távközlési vállalatokra, bár nem olyan mértékűt, mint a magyar kormány.

Csehországban egyelőre nem hallottunk a magyarhoz hasonló unortodox lépésekről, sőt, a 2010-től kormányzó Petr Necas jobbközép koalíciója éppenséggel bevezette a nyugdíjrendszer második pillérét, amelyet Orbán és most már a Tusk is gyakorlatilag felszámolt. Ez azonban hamarosan megváltozhat, miután a korrupció miatt júniusban megbukott Necas-kabinetet az október végére kiírt előrehozott választáson jó eséllyel a szociáldemokraták váltják majd, a CSSD pedig a nyugdíjreform visszacsinálását, a közműcégek és a bankok megadóztatását ígéri.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 27 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Blackhawk
2013. szeptember 08. 10:43
hogy miért utálják sokan a rendszerváltás utáni közép-európai kapitalizmust? 99 táján volt téma, hogy a GDP újra elérte a rendszerváltás előtti szintet. Magyarán a drasztikus visszaesést sikerült behozni. onnantól már csak felfelé megyünk. Igen, de 99-ben nem egészen 4 millió foglalkoztatott állította elő azt a mennyiségű GDP-t, amit 88-ban 5 millió foglalkoztatott állított elő. tehát 1 millió emberre "nem volt szükség". Úgy néz ki, a rendszerváltás előtt ez az 1 millió fő volt a kapun belüli munkanélküliség. Szinte minden kormány programjában megjelent a foglalkoztatás növelése. igaz, hogy 97-2006 között évi 3,5-5% gazdasági növekedés volt, de a foglalkoztatottak száma végig 3,8-3,9 M között mozgott. Magyarán a növekedés szinte kizárólag a szervezettség növekedéséből, hatékonyságnövekedésből, vagy technikai innovációból származott. nem pedig abból, hogy több ember dolgozott. Az évek alatt nagyon modern ország lettünk, menő multikkal és új technikákkal. de ebben az új világban egy csomó ember munkájára nem tartottak igényt.
Blackhawk
2013. szeptember 08. 10:34
azért a manyup ügy sokkal differenciáltabb, nem árt kicsit messzebbről kezdeni. A rendszerváltás előtt 5 millió foglalkoztatott volt, mindenki állami alkalmazott, "bejelentett fizetéssel". Magyarán 5 millió ember fizetéséből vonták le a nyugdíj (és eü) járulékokat. 97-re már csak nem egészen 4 millió foglalkoztatott volt, sokan kisebb bérre bejelentve. Magyarán sokkal kevesebb ember járulékfizetéséből kellett fenntartani a felosztó-kiróvó nyugdíjrendszert. Szerintem 97-ben két lehetőség volt. vagy a foglalkoztatást drasztikusan növelni (több ember fizessen be járulékot a jelenlegi nyugdíjasoknak), vagy pedig minden dolgozó nyugdíjának egy részét a piacok teljesítményének alakulásából kapja. Utóbbit választották. Persze voltak anomáliák (magas költségarány, sokáig nagy állampapír részarány), de az alapötlet nem volt rossz. Amikor Orbán 2011-ben felszámolta a manyupot, ezzel azt is mondta, hogy akkor a növekvő számú foglalkoztatott fogja majd fenntarthatóvá tenni a nyugdíjrendszert. Az ő logikájukszerint az egykulcsos adó és a gyerekek utáni kedvezménnyel kívánják ezt elérni. Hogy sikerül-e azt az idő mondja meg. A manyup pénzzel 9%-kal csökkenthette volna a GDP arányosa államadósságot. ebből semmi nem lett. A foglalkoztatás 3 év alatt 3,7 M Főről 3,9 M főre emelkedett. ez 200 ezer fő, de ezzel a válság előtti szintet értük csak el. és benne vannak a közmunkások is.
IgazságosIzomViktor.
2013. szeptember 08. 09:38
Biztos forrásból tudom,hogy Svájc és az USA is követni kívánja az Orbáni gazdaságpolitikát,amely bámulatos jólétet,nyugalmat és egységet hozott a Magyaroknak.Obama szerint a szíriai katonai akciókat jobb,ha elhalasztják,előbb a gazdaságot alakítják át az Orbáni elvek alapján.Utána már annyira jól fog teljesíteni az amerikai gazdaság,hogy a szírek maguktól meghalnak szégyenükben.
Berecskereki
2013. szeptember 08. 09:37
Magyarországon és Lengyelországban is az állami nyugdíjkassza és a költségvetés deficites. Az pedig nem megtakarítás, hogy a deficites nyugdíjkasszából kiveszek bizonyos összeget és pótlására hitelt veszek fel. Hitelből nem lehet takarékoskodni, mert egyszer azt is vissza kell fizetni. Az elmúlt években az IMF közgazdászai által végzett tanulmányban kimutatták, hogy azoknak az országoknak amelyekben mind a költségvetés, mind az állami nyugdíjkassza deficites nem érdemes bevezetni, mert növeli a költségeket, ezáltal az államadósságot. Sem Németországban, sem Svédországban nem alkalmazták ezt a módszert a reform idején. Az önkéntes nyugdíjpénztárakat használták fel, az állami nyugdíjkasszából való átirányításra, olyan mértékben, amilyen mértékben a költségvetés megengedte. A Csehországban bevezetésre kerülő is lényegesen eltér a Magyarországon bevezetettől. 2013-ban induló csehországi magán-nyugdíjpénztári rendszerbe csatlakozóknál a bruttó bérük 25 százalékát utalja a munkáltató az állami nyugdíjalapba, 3 százalékot pedig a magánnyugdíjpénztárba tesz. A pénztártagok saját bérük további 2 százalékával kötelesek kiegészíteni még a magánkasszákba kerülő részt. Azok, akik maradnak a tisztán állami rendszerben, a bruttó bérük 28 százalékát fizetik be járulékként.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!