Nem beszéltünk eddig a négy bedarált hegyről, a 300 hektáros zagytározóról, a megsemmisített, gyönyörű Verespatakról, a 100 éven túl lebontható ciánról, az egész ökológiai bombáról.
„Vigyázat, csalok” – figyelmeztette egykor közönségét, a felejthetetlen bűvész, Rodolfo.
Döntsön a Parlament a verespataki ciánalapú kitermelés ügyében, hisz ők képviselik a népet – mondta Ponta miniszterelnök, majd megjegyezte, hogy ő, személyesen ellene fog szavazni a saját maga által beterjesztett törvénytervezetnek.
Döntsön a Parlament, mondta David Cameron britt miniszterelnök is, amikor a sziriai katonai beavatkozás kérdése megosztotta a közvéleményt.
Látszólag mindkét miniszterelnöki döntés korrekt: fontos állami döntések esetén érvényesüljön a népakarat, képviselőin keresztül.
A svindli ott van, hogy Verespatak esetében nem egy „igen-nem”, „támogatom-nem támogatom” közti választás kérdése tevődik fel, mint Nagy-Britannia esetében a szíriai beavatkozást illetően, hanem egy olyan törvénytervezetre kérnek (pozitív) döntést, amelyik fittyet hány nem csak Románia Alkotmányára, de minden egyetemesen elismert jogelvre is.
Romániában létezik egy a bányászatot szabályozó törvényes keret, annak környezetvédelmi, épített örökségi szabályozási kapcsolataival egyetemben. Ezt, a RMGC(a ciános befektető), 14 év alatt nem tudta betartani, s így a kitermelést sem megkezdeni. Most, a Kormány egy olyan törvénytervezetet terjesztett be, ami kizárólag a RMGC érdekeit kívánja kielégíteni, ami már önmagában is alkotmányellenes.
Kisajátíthatóak lesznek, a tervezet szerint, mindazok az ingatlanok (beleértve temetők, templomok, lakóházak), amelyek szükségesek a beruházás működéséhez, holott Románia Alkotmánya garantálja a magántulajdont. Közérdekű kisajátításról szó sem lehet: a kisajátító egy tőzsdén jegyzett magántársaság (RMGC) lenne.
A törvénytervezet hemzseg a „törvény előírásaitól kivételezve” kezdetű megfogalmazásoktól, ami joggal veti fel a kérdést: a törvény mindenkire érvényes, vagy vannak törvényen felettiek, esetünkben a RMGC.
Nem beszéltünk eddig a négy bedarált hegyről, a 300 hektáros zagytározóról, a megsemmisített, gyönyörű Verespatakról, a 100 éven túl lebontható ciánról, az egész ökológiai bombáról.
Maradjunk annyiban, hogy ez a törvénytervezet egy ócska svindli, jogi értelemben is.
Ez alkalommal hallgassunk a miniszterelnökre és szavazzuk le. Elvégre nem vagyunk svihákok.