„Nem kell ahhoz erjedő musttól dülöngélő légynek lenni Böröcz István közmédiás vezérigazgató falán, hogy magunk elé tudjuk képzelni, mi történhetett. Mondjuk, hogy Habony Árpád egy szép augusztusi napon beugrott egy jó kávéra a Kunigunda utcába. Az elnöki előszobában vállon veregette Gazsó L. Ferencet, megcsörgette Várhegyi Attilát, és amikor Esztike szervírozta a szupét, azt mondta nekik, »nem jól megy ez fiúk! Jön a választás, nem lehet itt kérem óvatoskodni, biztos emberek kellenek a biztos helyekre. Mit csinál ez az Obersovszky mostanában? A Lényeget? Az meg mi? Adjátok oda neki Az Estét, ő a mi emberünk, a múltkor is milyen jót kvaterkázott az elnök úrral«.
Azt már nem feltételezzük, hogy bárki is ellent mert volna neki, hogy »ne már, az a kvaterkázás még a külföldi sajtóba is bekerült”, vagy hogy »alig tudtuk formai hibákra hivatkozva kidobálni a kukába azt a sok feljelentést, ami a médiahatósághoz érkezett«. Nem, ilyesmire az MTVA-ban már senki nem vetemedik. Kifelé menet még szépen megpaskolták Esztike fenekét, aztán beírták »Obit« a beosztásba.
És milyen jól tették. Nincs még egy olyan műsorvezető szerte e Széles-Nyerges-Liszkay birodalomban, aki úgy tudná kimondani azt a szót, hogy liberális, hogy közben hallhatóan kifordul a gyomra – még akkor is, ha csak a román liberálisokról van szó a verespataki aranybánya megnyitása kapcsán.”