Lámfalussy

2013. augusztus 23. 07:08

Lámfalussy nem pusztán elismerésre méltó közgazdászi pályát futott be, hanem részt vett 1988 és 1989 között az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában.

2013. augusztus 23. 07:08
Szajlai Csaba
Magyar Hírlap

Több mint tíz év leforgása alatt az euró bizonyított: a világgazdasági krach ellenére megőrizte stabilitását, azon országok pedig, amelyek az eurózónához tartoznak élvezhetik az Európai Központi Bank védőernyőjét. Persze az euróra történő átállásnak is megkérik az árát: alacsony költségvetési hiány és infláció, továbbá hatvanszázalékos államadósság – hogy csak a javát említsük a maastrichti szerződésben rögzítetteknek.

Persze, mit nekünk euró! Itt van nekünk a forint, ide-oda rángatózó árfolyammal. A spekulánsok felkapott pénze nem kis gondot jelent az államnak, a cégeknek és a magánszemélyeknek, miután minden említett komponensnek nagy a devizaadóssága.

Hogy hol is »tartunk« a magyar euróval? Az infláció és a költségvetési hiány végre az uniós kulcsszint alatt van, az államadósság azonban nyolcvan százalék körül toporog. Eközben Orbán Viktor miniszterelnök szerint Magyarországnak akkor kell érdemben megfontolnia az eurózónához való csatlakozást, ha az egy főre jutó magyar GDP elérte az euróövezeti tagállamok egy főre jutó GDP-jének kilencven százalékát. Közgazdasági logika szerint miután hazánkban gyakorlatilag tíz éve megállt a felzárkózás, és a számunkra legkedvezőbb módon számolva is 66 százalék az egy főre jutó GDP az EU-átlaghoz képest, mindez azt jelenti, hogy belátható időn belül nincs esély arra, hogy euróövezeti tagok legyünk.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 5 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Berecskereki
2013. augusztus 23. 08:39
Szajlai Csaba már megint előadja a tőle megszokott mesét. Az unióból, a folyamatos bővítésből elsősorban a fejlett államok, ezen belül is Németország profitált. Ma már egyértelmű, hogy a bővítés célja a piacszerzés volt. Az euró pedig eszköz és nem cél. A cél - függetlenül az eurótól - hogy az államadósság csökkenjen, kedvezőbb legyen a gazdaság szerkezete, a GNI haladja meg a GDP abszolút és egy főre eső értékét, növekedjen az élő munka foglalkoztatás. A jelenlegi körülményeket figyelembe véve ehhez minimum 8-10 évere van szükség. Amennyiben a kormányváltók vízióit vesszük figyelembe, akkor még a 20 év múlva sem következne be.
betamás89
2013. augusztus 23. 07:27
"az euróra történő átállásnak is megkérik az árát: alacsony költségvetési hiány és infláció, továbbá hatvanszázalékos államadósság" Akkor ezek szerint Németorzságot ki kellene zsuppolni az eurózónából ? Ugyanis náluk az államadósság 78%-a a GDP-nek.
Nick Holgerzson
2013. augusztus 23. 07:19
".... belátható időn belül nincs esély arra, hogy euróövezeti tagok legyünk.” Talán jobb is így, még a végén újra beköszöntene a 3.60-as kenyér korszaka, csak most euróban. :)
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!