Sziget, fesztivál, köztársaság

„Az, hogy egy generáció élményéve válhatott, hogy nem tud kimenni a Szigetre, mert nem tudja kifizetni a jegyet meg a kint töltött este költségeit, a rendszerváltás munkaerő-politikájának kudarcát szimbolizálja. A hosszú távú, évtizedes tendencia az, hogy bár egyre több a diplomás fiatal, de egyre rosszabb eséllyel találnak munkát. A frissdiplomások problémáit a válság erősítette, de a baj már korábban elkezdődött. Jelentősen romlott a diplomás fiatalok foglalkoztatási aránya az elmúlt tíz évben. A munkaerőpiaci kiszolgáltatottságot mutatja, hogy a görögök után a magyarok közül gondolják a legtöbben, egész pontosan a magyarok 93 százaléka, hogy a hazájukban nem létezik biztos munkahely. Jelenleg a magyarok közel fele elhagyná az országot egy jó állásért, az elvándorlási hajlam különösen magas a fiatalok körében. Nem csoda, hogy a legújabb becslések szerint 335 ezer magyar tartózkodik tartósan külföldön, csak a 18-49 évesek közötti korosztályból. »A GDP 1999-ben körülbelül 10 százalékkal volt a világátlag fölött, de 2008-2009-re az egy főre jutó magyar GDP visszacsúszott közel a világátlag szintjére, és a gazdaság azóta nem mozdult erről a pályáról« - mondja Melegh Attila népesedéskutató a migrációs nyomás egyik okaként. A munkanélküliség és a GDP alakulása mellett fontos tényező az is, hogy a bérek vásárlóereje messze nem tudott úgy felzárkózni az európai átlaghoz, mint ahogy a GDP vagy a termelékenység, ahogy a lentebbi ábrán látszik, mely az egykulcsos adó reálbércsökkentő hatását még nem is mutatja. A nettó bérek 2012-ben hozzávetőlegesen 2 százalékkal emelkedtek, miközben az átlagos infláció 5,7 százalékot tett ki, tehát jelentős mértékű reálbércsökkenést voltak kénytelen elkönyvelni a háztartások.”