Áldozatra nem áldozunk

„Nagyon keveseknek tűnt fel az az ügyvéd levelében föltárt vérlázító közöny, amellyel a magyar állam hosszú évek óta cserbenhagyja a túlélő áldozatokat és a hozzátartozóikat. Rendes állam kezét-lábát töri, hogy a pénzben kifejezhetetlen veszteséget enyhítse olyan összeggel, ami legalább az anyagi gondokat távol tartja. A rendes és igazságos megoldás persze az, hogy a bűnelkövető fizet. De ahhoz fizetőképes tettes kell.

Micsoda cinizmus ahhoz a nyilvánvaló képtelenséghez kötni például a Szögi család sorsát, hogy a teljesen nincstelen elkövetőktől behajtsák a már három évvel ezelőtt jogerősen (és teljes joggal) megítélt több tízmillió forintot?! A veszprémi kézilabdások támadóitól volt mit lefoglalni, de az sem fedezi még a bűnügyi költségeket sem. Márpedig az állam az áldozatok elé sorolja magát, míg ő kielégítve nincs, az áldozatnak coki. Érdekes módon a romák elleni sorozatgyilkosságok elkövetői is vagyontalannak találtattak, de ha százmilliós értéket lehetne lefoglalni tőlük, azt is elvinné az állam a bűnügyi költségek fejében.”