Az igazság fáj

„A Fidesznek már nem elég, hogy a közmédiát a legprimitívebb propagandaeszközzé alacsonyította le, az emberek többsége ugyanis a köztévé és a közrádió híreit már csak akkor nézi, hallgatja, ha arra kíváncsi, hogy ezúttal mit hallgatnak el. Aki hiteles információkra vágyik, annak maradnak a kereskedelmi csatornák és a pártoktól független sajtó. A diktatúra azonban nem tűri a független hangot. Mivel Orbán még nem teheti meg, hogy önhatalmúlag felfüggessze a független sajtó működését, ahhoz folyamodik, amihez ért: megpróbál a független sajtóból is ugyanolyan ellenséget kreálni, mint a bankokból, a nyugdíjpénztárakból vagy a rendszert kritizálni merő értelmiségiekből. (…)

Nos, a diktatúrák bevett munkamódszere, hogy saját bűneiket vetítik ki a nekik nem tetsző, általuk ellehetetlenítésre ítélt csoportra. Nincs ez másként az Orbán és pártja által terrorizált Magyarországon sem. Ha valaki nyomást gyakorol és megtéveszti a magyar embereket, politikailag torzítja a magyarországi médiapiacot, az egyedül az Orbán-kormány és az őt vakon kiszolgáló közmédia. Orbánnak fáj, hogy nem minden sajtótermék őt ajnározza, hogy vannak még olyan független elemzők, mint például a Policy Agenda, amely nem fél kimondani, hogy a Fidesz gazdaságpolitikájáért nagy árat fizetett a magyar gazdaság. Hogy a háztartások egy része számára már a puszta túlélés is kérdéses, és hogy már az idősebb korosztályok is kénytelenek elhagyni az országot, ha nem akarnak éhen halni. Az ilyen hírek természetesen »nyomást gyakorolnak« a magyar emberekre, megtévesztésről azonban csak az beszélhet, akinek mindez kellemetlen. Kellemetlen, mert igaz, és az igazság fáj. Márpedig Orbánnak nagy fájdalmai lehetnek.”