Helyretették Magyar Péter tévedéseit a gyermekvédelmi ellátás kapcsán – a számok nem hazudnak!
Fülöp Attila szerint nem a Tisza Párt elnökének a fellépése nyomán javulnak az ágazatban a körülmények, Magyar a konfliktust hozta ebbe a történetbe.
A Sólyom-korszak kegyelmi állapot volt: ez volt az egyetlen időszak, amikor valóban párttól függetlenek juthattak jelölti pozícióba.
„Az ombudsmani tisztség alkotmányos jelentősége az utóbbi években nőtt, különös tekintettel arra, hogy kiemelt szereplőként ő továbbra is az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Egy ilyen helyzetben fontos, hogy független, kompetens, aktív legyen az ombudsman fellépése. Megjegyzendő az is, hogy az ombudsman intézményével kapcsolatban nincsenek alkotmányos aggályok, a korábbi biztos letölthette a mandátumát, s így (ellentétben például az »adatvédelmi hatósággal«) az azt betöltő személy megbízatása teljes mértékben legitim.
Fontos megérteni azt, hogy a Sólyom-korszak kegyelmi állapot volt: ez volt az egyetlen időszak, amikor valóban párttól függetlenek juthattak jelölti pozícióba (Szabó, jómagam, Kállai és Fülöp): korábban a 2/3-ados választási szabályok ellenére általános volt, hogy a pártok megosztották a jelöléseket, és a Parlament párthoz közeli (jobb vagy rosszabb) szakpolitikusokat választott, akik aztán személyes (szakmai és morális) alkalmasságukhoz képest működtek függetlenül vagy valamelyik politikai oldalnak kedvező módon. A sólyomi szigorú értelemben vett függetlenség hiánya tehát nem zárja ki, hogy a jelölt a későbbiekben elfogulatlanul működjön, mindenkivel szemben méltányosan járjon el.
Szabó önjáró, ellentmondásos figura volt. Bár utolsó időszakában valódi ellensúlyként működött (talán annak biztos tudatában, hogy nem választják újra), nem feledhetjük el neki, hogy 2012 első napjaiban ő bocsátotta el az összes korábbi munkatársamat, akarva vagy akaratlanul hozzájárult a független adatvédelem lerombolásához Magyarországon.
Székely tekintélyes jogász, az új Ptk megalkotásában – bár az elsősorban Vékás professzor nevéhez fűződik – nagy szerepet játszott. Ez a Ptk (épp adatvédelmi és információszabadság-ügyekben) számos ellentmondásos rendelkezést tartalmaz, ám mégis komoly jogi mű. Az ombudsman-szerep azonban a szakmai kiválóságon kívül morális tartást, erőt is kíván: számolni azzal, hogy közérdeket kell az embernek érvényesítenie úgy, hogy nem lehet tekintettel befolyásos gazdasági és politikai érdekcsoportok érdekeire, de akár a saját népszerűségére sem. Sok sikert és erőt kívánok Székely Lászlónak ehhez.”