„Az atomenergia megítélése disszonáns, nem véletlen, hogy átpolitizált s egymással merőben ellentétes döntések születnek róla. Magyarország (csakúgy, mint Franciaország, Oroszország, Kína vagy az USA) ma is kiáll mellette, míg mások (pl. Ausztria, Svájc, Németország, Olaszország) ellenedöntöttek. A pró és kontra érvek többnyire az ellátásbiztonság, illetve az egészség- és környezetvédelem kérdéseiről szólnak, de újabban megjelent egy kissé szokatlan szempont is ezek mellett: »az atomenergia antidemokratikus«.
A villamosenergia-rendszer valóban összefügg a társadalomszerkezet, illetve a társadalomirányítás kérdéseivel, hiszen az áramellátás közszolgáltatás, amelytől gyakorlatilag minden háztartás és gazdasági egység függ. Egy kiserőművekre épülő, decentralizált ellátórendszerben nagyobb a verseny, nehezen alakulnak ki monopolhelyzetek, technikailag és gazdaságilag is könnyebben megy az erőművek építése és leszerelése (átállása). A szolgáltatás tartalma sokszínűbb lehet (pl. a helyben hasznosítható megújuló energiahordozók miatt). A létesítmények közelebb kerülnek a polgárokhoz, akik napi szinten szembesülnek azzal, hogy valami van a konnektor mögött. A helyi energetikai beruházásokról szóló döntésekben a társadalom egyre felelősebb és egyre szélesebb köre vesz részt, láthatóvá válik számukra az »áram színe«.