„Sok, erre irányuló jelet láthatunk a zrt. kötelezőnek tekinthető »javaslataiban«. Kezdjük az üzletbe betekintés gátlásának titokzatosságával, rejtélyességével, ami leginkább megragadja a gyerekek fantáziáját. Aztán ott van a karikába foglalt 18-as szám, a televízióból már a legkisebb gyereknek is jól ismert »majd ha felnősz« jelzés, amelynek megszegése olykor kéjes érzésekkel tölthet el. Mellékesen említem, hogy nem a 18 éves, hanem legalább a 19 éves volna az értelmes korhatár, ha a cél a középiskolások védelme, hiszen a középiskolákban mindig találunk 18 és 19 év közötti diákokat, akik a mostani szabályozás szerint vásárolhatnak ezekben a boltokban. Ez garantálhatja, hogy a fiatalok társaikon keresztül már 18 éves koruk előtt megismerkedjenek a dohányzással, és már alig várják, hogy 18. életévük betöltésével maguk is bemehessenek a rejtélyes boltokba.
Ha a dohányipar és -kereskedelem moguljai és cinkosaik nem akarják felhívni a figyelmet a dohányzásra, illetve nem akarják megkerülni a reklámozás tilalmát, kétségtelenül hagyták volna a dohányárusítást folytatódni – esetleg pár szigorítással –, ahogyan nagyon jól működött. Méghozzá többnyire olyan üzletekben, amelyek homlokzata nem hívta fel a figyelmet a dohányzásra, és polcaikon sok száz, ha nem ezer, feltűnően színes csomagolású áru között aligha keltette fel egy gyermek érdeklődését a kassza mögött elhelyezett cigarettáspolc, amelyhez csak a pénztáros fért hozzá.
A boltok iskolák mellé helyezhetősége is a fiatalok dohányzásra ösztökélő szándékára utal. Újbudán a Bartók Béla út 27. szám alatti Gárdonyi Géza Általános Iskola mellett mindkét házban van egy-egy nemzeti dohánybolt. Így akár jobbra fordulnak az iskolából, akár balra, a diákok elkerülhetetlenül szembetalálják magukat a dohányzás hazafiasságát hirdető – nemzeti! – cégérrel. És majd talán láthatnak ebből a titokzatos-tiltott, elhomályosított kirakatablakú üzletből kilépni egy jégkrémet nyalogató embert.”