Miért nem megy? - Bajnai Gordon próbálkozásáról

„Bajnaiék nem ismerték fel, hogy a Fidesz által méltatlanul támadott közszereplők védelmezése, a velük való szolidaritás kifejezése demokratikus önérték. A politikailag abszurd Laborc-Portik-ügyben vagy Szilvásy György volt titokminiszter évtizedekre titkosított vád alá helyezésekor az E14-nek kellett volna a leghangosabban tiltakoznia, hogy nyilvánvalóvá tegye politikai hovatartozását. Az orbáni maffiaállammal szemben Bajnainak nem a »jó kormányzás« politikailag üres frázisait kellett volna durrogtatnia, mint valami politikai menedzsmentgurunak, hanem a politikai tisztesség és tisztességtelenség, a demokráciában elfogadható és elfogadhatatlan gyakorlatok közti különbséget hangsúlyoznia, még ha ehhez az adott esetben egy nem különösebben népszerű közszereplővel kellett is volna szolidaritást vállalnia. Egy olyan közszereplővel, akivel történetesen éveken át egy kormányban ült.

Bajnai gyakran úgy viselkedik, mint aki menekül a múltjától, és ez nem éppen a politikai integritás jele. A hivatalos Facebook-oldalán látható kép a Horn-temetésről, ahol a távolba tekintve mereng a történelem nagy kérdésein, balján Boross Péterrel és Orbánnal, szép szimbolikus példája ennek. A Bajnai és Boross közti két szék ugyanis, mint számos más képen látszik, Gyurcsány és Medgyessy helye volt, ők azonban épp nem ültek ott a kép készítésekor. Aminek olyan üzenete van, mintha a Bajnai-ikonográfia ki akarná őket radírozni a történetből, amelyben Bajnai, ha tetszik, ha nem, a nyomdokaikban haladva ért el a volt és jelenlegi közjogi méltóságok első sorába. De ilyen görcsös igyekezetnek tűnik az is, amikor Bajnai Erdélybe zarándokolva szó nélkül hallgatja a rá zúduló nacionalista pofonokat, csak hogy itthon »magyarságteljesítményből« kedvezőbben szerepeljen, és ne az MSZP elnöke legyen az egyetlen, aki elhatárolja magát a kettős állampolgárságot elvető hajdani baloldali-liberális konszenzustól.”