Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Amikor a Fidesz a magyar föld és a magyar gazdák megvédéséről beszél, akkor nem egyszerűen hazudik, hanem a visszájára fordítja a valóságot.
„Ha a kormány és a politikai osztály valóban meg akarná óvni a földet, lehetőséget kellene biztosítania a családi gazdálkodóknak. Ehelyett egyfajta nagykoalícióban erősítik tovább bal- és jobboldali kormányok a nagybirtokos rendszert a helyi gazdák kárára, méghozzá nem kispályás módszerekkel: állami gazdaságok privatizációjától az állami földbérlet-pályázatokig. Utóbbiakba kódolt visszaélésekről, a helyi gazdák kisemmizéséről, a panaszosokkal szemben az állam intézményeinek maffiaszerű fellépéséről sok szó esett már – ezeket a viszonyokat rögzíti a földtörvény, a jelenlegi földhasználó előjogaival, a birtokmaximum alóli kivételekkel. Ez az együttműködés nem a versenyképességről és nem is a vidék felemelkedéséről szól, hanem egy új, politikaközeli nagybirtokosréteg létrehozásáról.
Ezen tulajdonosi réteg prominenseinek egy jelentős része Szingapúrban, Svájcban vagy Luxemburgban könyveli (és költi) el a magyar mezőgazdaságban szerzett jövedelmét. Náluk lenne biztonságban a magyar föld a bábonymegyeri, kajászói, alcsútdobozi gazdák helyett? Rájuk kellene bízni a magyar élelmiszer-ellátást, amikor döntően agrártőzsdei termékeket állítanak elő, jórészt exportra? Az ő kezükbe kellene letenni a magyar vidék jövőjét, mikor sem munkaadóként, sem szomszédként nem lehet számítani rájuk? A nagyüzemi technológiák, a gépek és vegyszerek alkalmazása emberek helyett őrizné meg a természeti erőforrásokat, a talaj termőképességét, a táj értékeit, amelyek a hosszú távú termelést teszik lehetővé?
Amikor a Fidesz a magyar föld és a magyar gazdák megvédéséről beszél, akkor nem egyszerűen hazudik, hanem a visszájára fordítja a valóságot: pontosan a jelenlegi kormánypárttól kellene megvédeni a földjeinket, a falvainkat és a magyar mezőgazdaságot. Amikor viszont a liberális közgazdászok a nagyüzemi gazdálkodás mellett foglalnak állást, akkor egy monopóliumokra épülő, versenyt kiiktató rendszert akarnak működésbe hozni. Az igazi piacellenesek a monopólium oldalán állók – márpedig a magyar földreformok akár jobbról, akár balról érkeztek, eddig ebbe az irányban tartottak.”