Miért nemzeti a trafik?

„Nyájon kívülről nevetséges a »nemzeti« jelző túlhasználata – azoknak, akik azt gondolják, hogy mégis mi más volna egy-egy magyar hivatal, s mégis mitől volna az egy dohánybolt. Ne becsüljük azonban le az utóbbiak jelentőségét: a trafikok árulják el legpontosabban, hogy a »nemzeti« a Fidesz szándéka szerint ma »fideszes«-t jelent – úgy is fölfoghatjuk, hogy végre megjelent az őszinte szóhasználat.

Ugyanakkor az átnevezések segítségével a kormány azt a már említett narratívát sulykolja az állampolgári agyakba, hogy a jelenlegi kurzus alatt minden nemzeti, s egyben azt is, hogy ha nem ez a kurzus diktál, akkor az nem a nemzet érdeke szerint való – hiszen ha minden kormány »nemzeti«, akkor semmi értelme nem volna a nemzetizésnek. Racionálisan persze nagyon sokan tudják, a Fidesz saját magára aggatott jelzője egyszerű manipuláció, de akár akarják az állampolgári agyak gazdái, akár nem, a tudatalattijukba mégis ez kúszik-mászik be – azért, mert jelentésértelmezésünk és következtetéseink jelentős része automatikusan, a tudatunk folytonos ellenőrzése nélkül zajlik.

Megszoktuk, hogy a nyelv tömve van rejtett jelentésekkel, és megszoktuk azt is a nyelvelsajátítás során, hogy ezeket tudatos kontroll nélkül értelmezzük – sőt lényegében fontosabbnak tekintsük –, mint az expliciten kimondott szavak jelentését. Ha azt halljuk, hogy »ez itt a piros kocka«, akkor utánagondolás nélkül föltételezzük, hogy van legalább még egy kocka, és az nem piros. Ha azt halljuk, hogy ez a jelenlegi a nemzeti ügyek kormánya, akkor automatikusan azt dekódolja az agyunk, hogy a többi nem az.

Nyilvánvalóan nagyon sokan tudják, hogy ez zajlik, mégis érdemes ennek a folyamatnak a mechanizmusát valamivel részletesebben is megnézni, mert a manipulatív trükkök egyetlen ellenszere az, ha minél többen fölismerik a lényegüket.”