„Villány mintha egyre kevesebb meglepetést okozna nekünk. Attól tartok egy kezemen meg tudom számolni, hány villányi bor volt rám komolyabb hatással; ahhoz pedig igen sokat kéne törnöm a fejem, hogy felsoroljam azt a két-három borászatot, akik Villányban komolyabb megújulást, stílusformáló ambíciókat tudnának fölmutatni. Rácz Miklós Tamás - akinek a borairól ez a poszt is szól - ilyeneket mond például, hogy a szőlőben arrafelé Lexus terem. Sokatmondó megjegyzés, a borok árai sem szemérmeskednek sokszor (a termékpaletta alsóbb, de főleg középső árszínvonalán fájóan tátongó űrrel).
De vajon a nagyzolási hóbort mellé társul-e a pincékben értékteremtő szándék? Valahogy mintha a vérfrissítés, az újító kedvű, világlátott utánpótlásból is kevesebb lenne Villányban, mint más fontos borvidéken. Fecskéket lehet látni, ha nagyon körbenézünk, közéjük tartozik például a szerény diósviszlói borász is. Rácz Miklós Tamás még az út elején jár. A Matiasnál dolgozik és közben saját pincéjében hangolja a borokat egyedire. Az új évjáratokról ezek voltak a benyomásaim.”