Születtünk Magyarországon és szeretjük Magyarországot. Illetve a magyar tájat és emlékeket, bármerre a Kárpát-medencében. Most szerzőink vallanak arról, mi az ő tökéletes helyük, helyszínük a magyar tájban. Röviden és – vigyázat! – érzelmesen. De hogyan lehetne másképp?
És mivel szerzőink kedvenc helyszínei között vannak átfedések, álljanak itt külön összegyűjtve, és nevezzük el őket a Mandiner kedvenc magyar helyeinek, mondjuk 2013 nyarán. De valószínűleg máskor se nagyon mondanánk mást:
1. A Tapolcai-medence és a tanúhegyek környéke.
2. Zemplén.
3. Tihany.
4. A pesti belváros egy-egy pillanata.
5. A székelyföldi falvak.
Várjuk olvasóink privát, személyes-szubjektív listáit is kommentekben: kinek mi a kedvenc tökéletes helyszíne a magyar glóbuszon?
*
tauglich
1. Zemplén és a Cserehát
Amíg természeti értékeink, kulturális örökségünk, valamint történelmi emlékeink egyik legfontosabb hordozója a vidék, addig paradox módon az egyik leginkább magára hagyatott régió is egyben. Ismerve az elmúlt évtizedekben lezajlott drasztikus társadalmi és szociális változásokat, s a helyzetet lényegében máig tehetetlenül kezelő mindenkori honi nagypolitikát, a régió úgy gazdasági, mint kulturális értelemben akár egy évtizeden belül teljesen elveszhet Magyarország számára.
2. A gyulafehérvári érseki székesegyház
Nemzetközi szakmai körökben manapság gyakorta emlegetett pozitív példa a székesegyház folyamatos megújulása. A magyar és román kulturális örökségvédelmi szakemberek által közösen végzett munka már önmagában is jelentős fegyvertény a két ország kapcsolatában. A megújuló székesegyház egyrészt az egyházmegyében élő szórványmagyarság megtartó erejét növeli, másrészt az Erdélyhez és Gyulafehérvárhoz fűződő sok évszázados kulturális és történelmi emlékeinket is méltó módon őrzi.
3. A Tapolcai-medence és a tanúhegyek
Erőteljes zöldek és kékek, éles fények, a síkból kiemelkedő különös formájú hegyek és az örökké változó égbolt: az egykori Pannon-tenger helyén kialakult élet semmihez sem hasonlítható különös atmoszférát teremt, ahová mindig visszavágyik az ember.
4. BMC - Budapest Music Center
Dicséretes példája annak, ahogyan egy magánkezdeményezés végül jelentős állami szerepvállalással, ám lényegében autonóm működést biztosítva valósul meg. A BMC létrejötte – számos, a társművészeteket is érintő kulturális funkciót ellátva – újabb fontos színtere a hazai és nemzetközi kortárs zenei életnek.
5. Lángos és rizling fröccs - honi piacok és kiskocsmák
Igazi, mindent elsöprő gasztroforradalom legfeljebb csak az alapoktól képzelhető el, melynek lehetséges színterei a magyar piacok és kiskocsmák, noha ez utóbbi fogalom rendre kihalófélben van. Bár a borsznobizmus és jó néhány elkötelezett borász már sokat tett az elmúlt két évtizedben a magyar bor sikeréért és újbóli népszerűségéért, gasztrovonalon még bőven van mit tenni, ám egy-egy piaci kifőzde konyháján és a feléledő bisztró vonalon, egyszóval az egyszerű és közérthető konyhákon már nyomokban érzékelhetők a változás jelei, a szabadulás a rendszerváltás káoszán gellert kapott veneszi gasztroterrorból. Ezért csak javasolni tudom, hogy látogassuk, teszteljük és véleményezzük a piacok környékén fellelhető műintézményeket.
*
Hercsel Adél
Győr
„Meguntam gyönyörű Győrnek gyöngyvárában laktomat,
Mert a Duna, Rába, Rápca rákja rágja lábomat.”
Ha a híres Győr-osztó mondóka ismeretlen szerzője végigsétálna a mai Győrön, elsüllyedne szégyenében, amiért anno mert Győrről bármi rosszat mondani, és az is egészen biztos, hogy az unalom ma már a Duna parti város kapcsán egy másodpercre sem jutna az eszébe. Például biztosan kapna munkát az új Audi gyárépületben, vagy valamelyik helyi vállalatnál is alkalmaznák: az biztos, hogy Győrben nem kellene a munkanélküliséggel szembenéznie. Esténként szórakozhat a fölújított Széchenyi tér egyik bárjában, vagy a Kisfaludy Színházban a csodálatos Győri Balett valamelyik előadásával, a szuper Richter koncertteremben, a felújított Zsinagógában, mindezeken túl sétálhat a gyönyörű Duna-parton, strandolhat az Aranyparton, sportolhat az új uszodában, az élményfürdőben, és szurkolhat az ETO-nak a fölújított ETO Parkban, és több notesznyi szebbnél-szebb Győrt dicsérő verset írhatna tele a Püspökerdőben, vagy bármelyik Győr környéki zöld övezetben.
Mór
Egy bankrablás asszociációjának alternatívái: remek földrajzi elhelyezkedés a Dunántúlon, a Bakony és a Vértes között, a csodaszép Móri árokban, felújított belváros, felújított park, remek uszoda, hírből sem ismert munkanélküliség, csönd, nyugalom, borvidék, szorgalmas sváb-magyar lakosság, Lamberg-kastély Kulturális Központ, új könyvtár, és még hosszan lehetne sorolni...
Óbuda
„Világraszóló esemény történt az Óbudai Kórház szülészeti osztályán. Egy nyári takarítónő, minden előképzettség nélkül, hármas ikreket hozott a világra, ráadásul olyanokat, akik a válluknál fogva össze vannak nőve. Ezzel a múlt század nagy szenzációja, a sziámi ikerpár le van pipálva, mert ők csak ketten voltak, ezzel szemben az óbudaiak, a magyar anyák örök dicsőségére, hárman. A kórházat valósággal megrohamozták az érdeklődők. Virágokkal, ajándékokkal és jókívánságokkal halmozták el az anyát, aki - gyermekeivel együtt - a legjobb egészségnek örvend.” (Örkény István: Az óbudai ikrek - részlet)
Óbuda a meglepetések városa: leszállsz a buszról a semmi közepén, elindulsz egy vékonyka földúton a zöldben, aztán hirtelen néhány római kori emlékkő mered ki a földből. Továbbmész, hirtelen panelok, amik mintha nem is Budapesten lennének, hanem valahol a Balaton vagy más népszerű nyaralóhely dácsaövezetében. Aztán hirtelen a boldog, kisgyermekes lakótelep mögül kibukkan a Duna, aminek eddig is érezted a semmivel sem összehasonlítható illatát. Idilli büfék a parton, hekk, naplemente, jéghideg sör, rengeteg szúnyog, és sajátos szociológia: óbudai biciklisták, óbudai futók, kutyasétáltatók, milfek, jól menő, elvált harmincas haverok, kisgyerekesek, kedves nyugdíjasok, hipszterek, egyetemisták, vidám baráti társaságok, értelmiségiek, óbudaiak: nagyon helyiek.
Szigliget
Lassan öt éve minden nyár a szigligeti JAK táborban, a Badacsony lábainál, a Balaton legszebb kisvárosában telik. A szigligeti tábor a szöveg legszentebb és legőszintébb ünnepe, ahol a sok-sok felolvasás és hivatalos protokoll program mellett a félreeső irodalmi kocsmai hőzöngések nyomán itt születnek a legnagyobb bemondások, itt keletkezik valami sajátos árnyékirodalom. A díszletek ehhez pedig minden évben ugyanolyan lenyűgözőek: az Esterházy-kastély verőfényben fürdő terasza, a titkos éjszakai összebújások és összesúgások helyszínéül szolgáló romantikus kastélykert, a tábori programok könyvtárszobája és a cukrászda, ahol összefolyik a keserű és az édes, keveredik egymással minden, amit kivet magából a kastély. És ott van levezetésnek a strand és a csodálatos Balaton!
Menekülési útvonalak
A legrosszabb napokon Budapest belvárosában és annak környékén is meg lehet találni a békét. A szellemi-lelki fitness-welness egyik legnyugodtabb helyszíne számomra a Hajós Alfréd uszoda a Margitszigeten: a méltósággal teli épületben mindig reményt adnak úszó- és vízilabdázó olimpikonjaink márványba vésett nevei, a Széchy medence vize felszabadít, a szabadtéri 50 méteres medence megerősít, a szauna ellazít, a margitszigeti séta pedig végképp kikapcsol. Az Országos Idegen Nyelvű könyvtár is tökéletes off-program: Budapest legcsöndesebb, legszebb és legfelszereltebb könyvtárában a cikázó gondolatok mindig a helyükre kerülnek, vagy éppen egy jó könyv segítségével elterelődnek, zárás után a gondok pedig végképp elszállnak az Ibolyában és a Grinzingiben.
*
Szilvay Gergely
Kedvenc tökéletes helyeim egyike a Király fürdő és a vele szemben lévő, kis görögkatolikus templom közti terecske. Főleg ősszel.
Tihany mindig tökéletes. Egy gyaloglás a Belső-tóhoz, s fantasztikus, idilli panoráma tárul elénk.
A székelyföldi Agyagfalva egyik, patakos utcácskájával minden magyarosch-vidékiesch giccs nélkül is tökéletes.
Máramaros is a tökéletes tájak közé tartozik, görögkatolikus fatemplomaival.
Árvaváralja vára – pontosan Árva vára, hiszen nem a várról elnevezett falunak van vára, hanem a várnak faluja.
*
Ambrus Balázs
1. Noha nincs az évnek olyan hónapja, amikor ne passzolna az adott hangulathoz a pécsi Tettye, mi mégis elsősorban az őszi levélsusogás hallgatása nővel című programhoz ajánljuk. Az idő szövetét Cseh Tamás Uránváros című dallamfoszlányaival szálazgathatjuk, a közeli TV-torony régmúlt kirándulások emlékét őrzi. De szépen kirajzolódik a lábaink előtt kavargó abszolút belváros is a négytornyú székesegyházzal, a dzsámival, portyára induló helyi erőszaktevőkkel, sok és sűrű panellel. A Tettye közel-, és távoli múltunk városa fölé emel, ragyogó és szomorú érzések keverékével ajándékoz meg.
2. Sosem gondoltuk, hogy az a jó hely, ahol kötelezően jól érzi magát az ember: a tolcsvai Tokaj Oremus ódon pincelabirintusára sem ezért esett a választás. A hőmérséklettől, atomtámadástól és egyéb kellemetlen jelenségektől védelmező ősi ojjektum egyszerűen bazi nagy, s talán épp ezért ontja magából azt a hamis biztonságérzetet, amely könnyen hatalmába keríti a könnyű furmintozgatásra vállalkozó nagyvárosi torkokat. Kiszélesedő termek, Petőfi Sándor korabeli borok, temérdek penész. Kövezzenek meg, én erre bukok.
3. Balatoni mólók. Úgy általában is, de különösen a balatonlellei. A tóval való egyesülés szakrális helyszíne. A legjobb viharban, amikor a kövér hamburgerzabálók rohadt kis bérleményeikben kushadnak, átadva helyüket a viharkabátos tökös horgászoknak. Kádár alatt a viharjelzés is jobb volt, oszlopra felhúzott, vesszőből font, pirosra festett (naná) viharkosárral, jelző lövésekkel. Azóta sajnos nagyon elszaporodtak a Helly Hansen pólós jachtosok, akik járműveikkel erőst átformálták a kikötők arculatát, de a magunkfajta mólóra járók erre még képesek legyinteni. A kikötő hátul van, mi pedig elöl. Ha arcunkba fújja a vízpermetet a szél, úgy a jó
igazán.
4. Maros kertvendéglő, az életük zenitjén billegő férfiak törzshelye, amely az elmúlt 20 évben sajátos fejlődési utat bejárva, meghökkentő módon alkalmazkodott a korunkból fakadó változó elvárásainkhoz. Késő nyolcvanas évek kvázi presszójából, köténykés pultos asszonyságból indulva ért el, a csinált retró enteriőrig (melyben talán csak a régi kávégép maradt). Hosszú évekig a hely sajátja volt a szemmaró cigarettafüst, ami nélkül egy bölcsész sem volt képes hitelesen révedezni. Ma már a falak közül a kerthelyiségbe száműzött bűz a repedezett műbőr kárpitokkal és zsíros asztalokkal együtt a jelen emléke lett. A konyha koránt sem tökéletes, s ez tartja a vendégeket a realitás talaján. Jellegzetesen magyarosch ízeivel nagyban hozzájárul az egykori, piaci viszonyokra fittyet hányó nagyvonalú „így is jó lesz” szocialista élelmezéspolitika felelevenítéséhez. Az élet nem egy Leroy Café.
5. A Hegyvidék központ itt kakukktojás. Létezésének üzenetértéke miatt kedveljük, mert ordítóan nagy fityiszt mutat minden plázahuszárnak. Az Apor Vilmos téri épület kicsi, nyomokban plázát tartalmaz, mégsincs benne semmi öncélú, hedonizmusra ingerlő. Finom kávé, csendes teraszok, beérkezett decens urak. El is kerülik a
korszerűre maszkírozott cicuskák, meg a kulcsos gyerekek, hisz itt a klasszikus WestEnd élmény helyett maximum papír-írószert meg könyvesboltot találhatnak. Emberléptékű és igényes bevásárlóközpont, a polgári mértékletesség temploma.
*
Lakner Dávid
Hollókő. A falu szerepel is az UNESCO világörökség-listáján. A táj a várról nézve lenyűgöző képet fest.
Veszprém városközpontja. Igazán hangulatos mind a várban, mind a Benedek-hegyen sétálgatni, megtekinteni a várost István király és Gizella királyné szobra mellől.
Budapest, Múzeum körúti antikváriumok. Szemben a Múzeum-kert, az antikváriumokban pedig rengeteg könyvritkaságra bukkanhat az ezekre fogékony olvasó.
Keszthely, Festetics-kastély. Indoklást nem igényel.
Minden még meglévő budapesti (és magyarországi) művészmozi. Az Odeon sajnos tavaly elesett, de szerencsére a Művész, az Uránia és még néhány filmszínház tartja a frontot.
*
Bukovics Martin
A Sárga borház minden értelemben Tokaj-Hegyalja központja, szíve, lelke, éltetője. Háromszáz évvel ezelőtt kuruc felkelések megbeszéléseinek központi helye volt, ma pedig elképzelhetetlen lenne nélküle a tokaji borvidék. Ha valaki csak egy szippantásnyit szeretne/tud a tokajiságból megtapasztalni, ide kell jönnie. Nemcsak a páratlan, Szerencstől az Alföldön és a Terézia-kápolnán át a tokaji Kopasz-hegyig terjedő panoráma miatt. Nemcsak a Disznókő Szőlőbirtok szenzációs, húsz éve a legmagasabb minőséget megcélzó aszúi és száraz borai miatt. Nemcsak az étterem szezonális, állandóan változó étlapja és tokaji eszenciát poharaztató (!) borlapja miatt. Nemcsak a minden hónap első vasárnapján megrendezendő, a zempléni kistermelőknek helyet biztosító Tokaj-Hegyalja Piac miatt. Nemcsak azért, mert itt találkozik egymással mindenki, aki egy kicsit is tesz valamit a borvidékért. Persze előbbiek miatt is, de ha valaki felsétált már a Sárga borháztól a Disznókőig a bakműveléses szőlők között, és alaposan körülnézett vagy csak simán ott volt, pontosan tudja, mire gondolok. Ez az a helye Tokaj-Hegyaljának, ahol megvalósult és napról napra átélhető az az idealizált álomkép a borvidékről, amit lassan húsz éve kergetnek a borászok. És ez teszi naggyá.
*