„Az ellenőrzés kapcsán beszéljünk pár szót a csengőről, mint kötelező tartozékról. Érthető a duda előírása az autókban, ahol egy hangszigetelt dobozba vannak zárva a közlekedők, ráadásul nagyobb sebességgel és hangosan közlekednek. Ugyanez áll a motorokra, ahol a bukósisak a hangfogó. Van is gond a dudával. Egy dudaszó kb. 10 dolgot jelenthet a segítségadástól az anyázásig, amiből minden közlekedő tudja milyen vicces félreértések szoktak adódni, sőt a dudaszó többsége indokolatlan, és a balesetmegelőzés helyett utólagos vita vagy az ijedtség okozta stresszlevezetés eszköze. Azért vitathatatlan a haszna, indokolt is a kötelező beépítése.
A bringa viszont ebben is különleges. A kis sebesség, zaj, valamint a szabad száj lehetővé teszi, hogy a csengőt kiváltsa a KOMMUNIKÁCIÓ, ami sokkal egyértelműbb, pontosabb, finomabban hangolható, és akár interaktív is lehet. A gyakorlatban mikor csenget egy bringás? Ha profi, akkor úttesten szinte soha. Vészhelyzetben egyszerre fizikai képtelenség fékezni és csengetni, mert mindkettőhöz elengedhetetlen a hüvelykujjunk. Az autóban nem is hallják. Tipikus jelenség az is, hogy ha rácsengetek egy gyalogosra bicikliúton vagy úttesten, azonnal megtörik az addig kiszámítható mozgása. 5 esettel találkozhatunk: megtorpan, gyorsít, lassít, sasszézni kezd vagy lehajol keresni a leesett fémpénzét. Nos, nekem sokkal egyszerűbb, ha azt csinálja amit addig, inkább fékezem is, mint ez a szerencsejáték.
A csengő ráadásul egyféleképp szól, de sokféleképp érthető, míg én tudok üzenni:
- vigyázz!
- jobbról!
- balról!
- elnézést!
- gyere vagy menj csak!
- előzök!
- köszi!
- Sanyiii!
- stb.
Ahelyett hogy örülnénk a bringázás előnyének, elkerülve minden félreértést és egymáshoz szólnánk, inkább csengetünk. Oké, lehet hogy van amikor hasznos lehet a csengő, nekem is van, nagyon szeretem a hangját is, de hogy kötelező legyen, és a rendőr megbüntessen azért hogy én szóval kérek és nem csengetek, az számomra minden csak nem logikus.
Szerintetek hogy van ez?
Kükü”