Vitézy így szeretne túlélni a politikában? – Dull vs. Hoppál a Presszóban
A heti Presszóban szó esett a Fővárosi Közgyűlés megalakulásáról, Magyar Péter tüntetéséről és Kiss László DK-s polgármester börtönből irányított önkormányzatáról is.
A Mandiner, a Konzervatórium és a Jobbklikk gyakorlatilag másról sem szól, mint a liberális értelmiség elleni egyre agresszívabb uszításról.
„A Mandiner, a Konzervatórium és a Jobbklikk gyakorlatilag másról sem szól, mint a liberális értelmiség elleni egyre agresszívabb uszításról. Az, hogy ezt főnökük NT, vagy mentoruk MAK böbéiként teszik, az majdnem mindegy. A célpont a lényeg. A Mandiner megteremtette a saját pszichopata közönségét, gondosan nevelte ki a maga elmebeteg műnácijait, akik a gyilkosságokról való ábrándozástól elégülnek ki. És közben rendes böbeként felvették a honoráriumot minden egyes numeráért (a numera az egy szám, mint mondjuk a kétszázötvenkilenc).
Ludassy Mária bűne az volt, hogy NB III-as eszmetörténésznek nevezte Molnár Tamás amerikai filozófust, akiről kutatóintézetet óhajt elnevezni a Hatalom, az a Hatalom, amelyik tegnap hallott róla először, de máris elfelejtette a nevét. Valamelyik böbének kell egy igazgatói poszt, meg a zsé. Ahol a zsé végre nem a zsidókat jelenti, hanem azt, amiről ez a történet valójában szól.
Molnár Tamás a Decline of the Intellectual szerzőjeként lett ismert amerikai konzervatív értelmiségi körökben, és nálam, az ismertnek lenni amerikai konzervatív értelmiségi körökben, lényegesen az NB III szintje felett van. Igen, én azt gondolom, hogy Molnár Tamás a maga területén elismert volt, és bár valóban voltak kapcsolatai a francia szélsőjobboldallal, a belga antifasiszta ellenállással is voltak kapcsolatai, emiatt majdnem ki is végezték Dachauban. Az, hogy valaki támadja a II. Vatikáni Zsinatot, körülbelül annyira érdekel, mintha a III. Andorrai Kelkáposztafőzést támadná. De őszintén, nem mindegy, hogy én mit gondolok Molnárról, hát vagyok én egy filozóf?”