„– Hogy lehetséges, hogy az egyik legismertebb villányi borász nem tősgyökeres villányi?
– Pécsett születtem, de nem szerettem volna elhagyni a megyét, így Villányba költöztünk, ahol minden adott volt, hogy egyik legnagyobb szenvedélyemmel, a szőlővel és a borkészítéssel foglalkozhassam, egy ideje már a családommal együtt, ami szintén nagyon fontos számomra. Egyébként a legtöbb népszerű villányi borász eredetileg szintén nem idevalósi.
– A villányi borászokat ismerve úgy tűnik, összetartó társaságról van szó.
– Talán tényleg nagyobb az összetartás, mint másutt. Soha nem voltunk irigyek egymásra, de mindenki igyekezett a másiknál jobbat csinálni: így születtek meg az egyedi borok, nálunk például az egykor méltatlanul elfeledett, ma már hungarikum kadarka.
– Mivel győzné meg a vásárlókat, hogy ne a külföldi borokat emeljék le a polcokról?
– A bor bizalmi termék. A magyar borászok megismerhetők, ezt követően pedig, remélem, sokkal szívesebben választják azt a palackot, amelyről tudják, kik készítették a tartalmát. A külföldiek arc nélküliek, nem lehet tudni, kik állnak mögöttük. A Pannon Borműves Céh tagjaként is ezt vallom.”