Magyarország: Benei Péter nem tényező

„A magyar sajtó túltudósította Benei Péter londoni működését, persze, mi mást tehetett volna, hiszen a magyar ellenzék szerepét jelenleg a minden percben kivándorlással fenyegetőző (»Már kurvára elegem van!«) trendi fiatalok sokasága látja el. Ha jobban megfigyeltük, a Benei-publit csak néhány, idejét a hobbijának szentelő újságírón, bloggeren kívül csak egy-két eltévedt, a cikket valami `14-es vb-s esélylatolgatásnak néző sportrajongó olvasta; többségük elég unottan viselte a történéseket.

Benei Péter hozzáállása a kérdéshez ellenben rendkívül árulkodó. A saját szerepét messze felülértékelő arrogáns szemléletén túlmutató dolgokat lehetett észrevenni, és ezek egyáltalán nem számítanak újdonságnak. Óriási hagyománya van annak, hogy belpolitikai problémák esetén a magyarok külföldre mennek, majd Londonból/Amszterdamból/Brüsszelből pöckölik haza a rinyát, és várják, hogy fantasztikus tehetségüket végre elismerjék az ugaron is.

Ennek a látásmódnak a rokonjelensége a kismagyar turbó, hogy szarok vagyunk, hogy nekünk már Mohács se kell. Nem lesz megoldás semmire, már a romokon, miután bejöttek a kéksisakosok vagy zöldsapkások, EU-, IMF-pénzekből, szóval már ott sem építjük fel lószart sem, nemhogy a vezető dunai nagyhatalmat. Nem vagyunk képesek rá.

A helyzet az, kedves Benei Péter, hogy soha senki nem kíváncsi a londoni exportrinyára, sem most, sem máskor, sem akkor, ha már katarzis lesz, ha lesz.”