„A hazai liberális értelmiség nagy öregjei mindig csak önmagukra gondoltak. A népre és a nemzetre sosem mint forrásra, csak mint fogyasztóra tekintettek. Akiknek meg kell enniük azt, amit ők kifőztek.
A rendszerváltoztatáskor például egyikük felkereste Révész Andrást, a magyar szociáldemokrata mozgalom nemzetközi elismertségű alakját, aki nem kollaborált a Kádár-rendszerrel, ezért nálánál hitelesebb baloldalit itthon nem lehetett találni, és azzal a vonzó javaslattal kínálta meg, hogy »Ti hozzátok a tömeget, mi pedig adjuk a vezetőket«. S hogy a visszautasíthatatlan ajánlat mégis visszautasításra lelt, a magyarországi szociáldemokrata párt sorsát meg is pecsételte. Az ország nagyobbik fele így nem tudja ma sem, hogy kicsoda Révész András. Pedig megérdemelné.
A helyzet persze annak ellenére változott, hogy Konrád Györgyék erről nem vesznek tudomást. A megmondóvilág emberei ezúttal is összegyűltek Balatonszárszón, és nyomukban nem történt semmi. Bajnaiból nem lett erős ember, pedig immár rajta van a jel, és Mesterházy sem tűnik el, s talán még rosszul sem fogja magát érezni, amiért tovább futja a versenyt.”