Befogadlak

„Déván húsz évvel ezelőtt én is tudatosan, Jézus Krisztus befogadó, a másikat szeretettel átölelő útjára léptem. Az elmúlt évek alatt a kedves munkatársaimmal 72 otthonban közel 5000 gyermeket fogadtunk be. Jelszavunk: a Szent Ferenc Alapítvány szeretne egy nagy fa lenni, melynek ágai közé örömmel befogadjuk az ég madarait, mindazokat a gyermekeket, fiatalokat, kik fáradtan, magányosan élnek, kiknek nincs hol lehajtaniuk a fejüket. Az ég madara jöhet bátran, megpihenhet e nagy fának ágain. Akár fészket is rakhat, odút vájhat bele, de ha úgy gondolja, bármikor továbbrepülhet, mert nem szeretnénk senki számára ketrec, kalitka lenni. Azt tapasztaltam, hogy ez a befogadó jézusi magatartás hihetetlenül gazdaggá, széppé tette a mindennapjainkat, mert végtelenül színes, sziporkázóan csodálatos az élet, nincs két egyforma gyermek vagy életút. E húsz év alatt megtapasztaltam, hogy aki szeretetet, jóságot vet, az szeretet és jóságot is arat! Egyetlen igent sem bántam meg, mit kimondtam! Nagy-nagy alázattal köszönöm az Istennek az erőt, bátorságot, mellyel be mertük fogadni az ajtónkon kopogtató sokféle gyermeket, fiatalt.

Hiszem, hogy csak Jézus Krisztus, Szent László, Bethlen Gábor, Deák Ferenc útján lehet és érdemes járni. Meg vagyok győződve, hogy nekünk nem kiszorítanunk, elpusztítanunk kell egymást, hanem alázatos, kitartó párbeszéd útján közös jövőt kell építenünk. Erdély, Kárpát-medence elég nagy ahhoz, hogy becsületes megélhetést biztosítson mindazoknak, akik itt élnek. Ezért imádkozom, hogy egyházi felekezeteink, politikai pártjaink, különféle világnézetű csoportosulások ne kiszorítani akarják egymást, hanem merjük megvalósítani bizalommal azt, amit az Egyház a II. Vatikáni Zsinat annyira szépen megfogalmazott: »Isten azt akarja, hogy az emberiség egy nagy családot alkosson, s mindannyian egymásnak jó testvérei legyünk!«”