Mohácsi Viktória tündöklése és bukása

„A sok ezer valóban vagy csak idézőjelben üldözött, esetleg konkrét emberkereskedők által kiszervezett rejtett erőforrással együtt aggódhat most menekültstátusáért az egyik legismertebb volt szószólójuk, aki jó másfél éve vár ügye elbírálására. Mohácsi Viktóriának azonban sürgősen abba kellene hagynia a nyílt színi hazudozást saját ügyéről és Magyarországról, mert ezzel kizárólag azoknak a hazai romáknak árt, akik merő kalandvágyból úgy döntöttek, itthon maradnak.

A helyzet épp elég súlyos, semmi szükség még hazudni is róla.

Kanadán ne akadjunk ki: a világ egyik legszabadabb országa teljes joggal védi szociális és egészségügyi rendszerét az abúzustól, a politikai menekülésnek eladott nettó gazdasági haszonleséstől, a városaikban kialakult közbiztonsági kihívástól. A migráció alapjog, de a gazdasági migránsokat a köz pénzén ellátni és elhelyezni nem az. Bárhol a világon szerencsét próbálni, új életet kezdeni, a demotiváló óhaza után máshol szorgos, kreatív gazdasági tevékenységbe fogni természetesen alapjog, de politikai üldöztetést hazudni, a befogadó nemzet jóléti intézményeire apellálni nem az. (...)

Magyarország természetesen igencsak távol áll attól, hogy akár a romák, akár a többségi társadalom számára jogi vagy gazdasági értelemben »biztonságosnak« nevezhessük. (Egyébként még a kormányzat is abból indul ki, hogy úgy félmillió polgártársunk hagyta el az országot az elmúlt években, már régen nemcsak az orvosok meg a nővérek, romák és nem romák.) Véletlenül se védjük meg a kormányzat álságos »felzárkóztató« retorikáját, amely mögé bújva simán elnéz önkormányzati, egyházi iskolákban szegregációs
helyzeteket. És persze véletlenül se becsüljük le a rasszista gyűlöletcsoportok on- és offline ténykedését.

Azt állítani azonban, hogy valakinek önmagában a származása miatt lenne az élete veszélyben, sőt, a hatóságok részéről, meg hogy közel a polgárháború, meg hogy a magyar titkosszolgálat »elkaphatja« őt Kanadában, enyhén szólva igen hajmeresztő.”