A Reding-Bilderberg botrány és az ijedt balliberális média

„A balliberális sajtó a szokott módszereit rángatta elő: összeesküvés-elmélet, az ilyenkor obligát gúnyos túlzások (az »ürgebőr-csőszkunyhó« kategória), és a tények elferdítése. Példa erre a mai Népszabadság, amely Cion bölcseit sem felejtve ki, azt hazudja a Magyar Nemzet értesülését »interpretálva«, hogy Bajnai Redinggel együtt »elterjeszti«, a szavazófülkében rejtett kamerák figyelik felülről, ki hová teszi az ikszet. Holott a jobbközép napilap ezt egy szóval nem állította, hanem azt, hogy a volt miniszterelnök nyilatkozgatni fog a »félelem légköréről«.

A balliberális cikkek azonnal lecsaptak arra, hogy a forrás névtelen. Vajon a Népszabadság és társai hányszor hivatkoznak brüsszeli tudósításaikban is magukat megnevezni nem kívánó forrásokra? Elképzelhető, hogy az Európai Bizottság egyik tisztségviselője a nevét adva akarná saját állását megszüntetni egy olyan témában (Bilderberg), amelynek még az említésétől is retteg a világsajtó és amelyet úgy kezelnek – hacsak nincsenek rákényszerítve, mint most –, mintha nem létezne?

A Magyar Nemzetből az is kiderül, hogy ugyanaz az informátor már április 17-én közölte, Reding ott lesz a Bilderberg-konferencián, amit a bizottsági alelnök szóvivője akkor tagadott. Vajon mekkora az esélye annak, hogy valaki a hasára ütve találja el 26 uniós biztos közül azt, hogy éppen Reding lesz a »szerencsés« meghívott, nem pedig például Neelie Kroes, egy korábbi Bilderberg-konferencia résztvevője? Nem kérhető számon egyetlen józan újságírótól sem, hogy egy ilyen értesülésekkel bíró forrást komolyan vesz.”