Pozsgay Imre pályafutását 1950-ben a Rákosi Mátyás vezette MDP-ben kezdte, így kezdettől fogva részt vett a magyar jogállamiság leépítésében és a pártállami, totális sztálinista diktatúra kiépítésében.
„A bizottság a Magyar Tudományos Akadémia n-x3 Szakosztálya Madár- és Béljóslási Intézete, tekintve, hogy a helyi tanácsok az utcák, terek (különösen pedig, sétányok, közök és hajtányok) ideológiailag helyes elnevezésének megannyi problémás esettanulmányát tárták Elénk, véleményét ezekről a kérdésekről több összesítő-íven szándékozik közölni. Mivel városatyáink, és falubölcseink körültekintése a múltnál, sőt a jelennél sem áll meg, és mindenekelőtt is a Fényes Jövő felé fordítva tekintetüket az elnevezések demokratikus voltát mintegy az elkövetkező húsz vagy ki tudja, hány magyar esztendőre is biztosítani kívánják, ezért igyekeztünk a ma még élő, de utcatábla-gyanús személyiségek esetében minden kérdésre ezen a helyen válaszolni.
Kéréseik által ránk helyezett szakmai felelősségünk teljes tudatában az egyes kérdéses jövendőbeli történeti személyiségekről az alábbiakat közöljük mély megrendeléssel:
1. Megnevezés
Pozsgay Imre
Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Pozsgay Imre (Kóny, 1933. november 26. –) A Kádár-korszak prominens állami vezetője, aki pályafutását 1950-ben a Rákosi Mátyás vezette MDP-ben kezdte, így kezdettől fogva részt vett a magyar jogállamiság leépítésében és a pártállami, totális sztálinista diktatúra kiépítésében. A hetvenes évektől vezető kormánypozíciókhoz jutott, 1976-tól kulturális, 1980-tól művelődési miniszter. Ugyanekkor választják be az 1957-ben az ’56-os forradalom és szabadságharc után alakult új párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságába, majd 1988-ban a Politikai Bizottságba, ahol a diktatúra különösen válságos legutolsó két évében a legfontosabb döntések részvételében is szerepe volt (ellenzékiek letartóztatása, gyülekezés megakadályozása stb.). Neve közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásában, kiépítésében és fenntartásában két alkalommal vett részt. (...)
10. Megnevezés
Hoffmann (Bajnai) Rózsa
MTA Állásfoglalás
nem javasolt
Indoklás
Dr. Hoffmann Rózsa, született: Bajnai Rózsa (Balatonfüred, 1948. január 22. –) pedagógus, egyetemi docens, oktatáspolitikus, 2010 júniusától 2013 februárjáig az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára volt, azóta a köznevelésért felelős államtitkár. 1972-től a Művelődési Minisztérium főelőadója, ebben az időben a Szovjet Irodalom c. folyóirat számára fordítja le magyarra Jurij Guszev »A szocialista forradalom korának irodalma« c. művét. A rendszerváltás előtt a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja volt, a pártból 1988-ban lépett ki. Neve közterület elnevezésére nem használható, mivel a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 14. § (2) bekezdése szerint XX. századi önkényuralmi politikai rendszer megalapozásához és fenntartásához kapcsolható.
A fenti véleményekhez mintegy megjegyzésként, ha úgy tetszik stílszerűen vörös farokként szeretné a bizottság azon meggyőződését is kinyilvánítani, hogy jelen dokumentum szerinte nem teljesen kötelező jellegű, a Magas Akadémia jelen ügyekben csupán mint a Felséges Népet a Törvény betűjének helyes értelmezéséhez vezető világító kvarclámpás fénye működik, így tehát senki se vegye ezt Kinyilatkoztatásnak, csupán kötelezően ajánlott házifeladatnak. Éppen ezért, nekünk mindegy, hogy az átnevezések miatt kit szidnak, de minket ugyan ne már.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Nevetséges érvekkel támadják a magyar kutatási hálózat átalakítását, amely Nyugat-Európa és Ázsia legjobb modelljeiből merít. Kohán Mátyás írása.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Az intézkedés a 21 pontos gazdaságpolitikai akcióterv egyik alappilléreként fog majd megjelenni.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
