És tényleg nem az alaptörvény cinikus iderángatása a legproblematikusabb eleme ennek a mondatnak. De amikor Orbán „a zsidóságról” beszélt, vajon ki a bánatra gondolt?[…] Kik alkotják a »velünk élő zsidóság« szófordulatban a »velünk”-et és kik a „zsidóságot«? […]
Azt a gyakorlatot, amikor egy személy valakinek vagy valakiknek – az illető megkérdezése és beleegyezése nélkül – zsidó identitást, zsidó származást, netán zsidó etnikai hovatartozást tulajdonít, zsidózásnak nevezzük, és zsidózni, kapaszkodjanak meg, még a zsidó világkongresszuson sem ildomos. [...]
És mivel a megjelölés gesztusa legalábbis magában hordozza a megjelöltek elpusztításának a lehetőségét, és mivel Magyarországon ez a folyamat a kezdetektől a szörnyű végig maradéktalanul lezajlott, Magyarországon különösen nagy óvatossággal és öntudattal kell elkerülnünk a zsidózást. [...]
…az etnikai világmagyarázat megtagadásától és a magyar állam bűnösségének(mármint a holokausztban való bűnösségének – p*) kimondásától finoman szólva is elég messze vagyunk. Éppenséggel távolodunk tőle. Évek óta, napról napra. Orbán és pártja évek óta, napról napra tágítják az elfogadhatóság határait: rossz irányba.”
*
Mindenkinek köszönöm a figyelmet, ismét csodás perceket tölthettünk együtt. A Magyar Narancs szerkesztőségének pedig a Gursin zenekar Voltak Békáim című nótájával szeretném meghálálni a szív-agy-harmóniáimat bizsergető olvasmányélményt.