Fejlődő Európa?

„Társadalmi valóságunk bővelkedik olyan eseményekben, amik látszólag nem függnek össze egymással, vagy nem úgy kapcsolódnak egymáshoz, ahogyan azt a média el szeretné hitetni velünk. Állítólag Európa legfőbb baja az, hogy túl sok az államadósság. Ahhoz, hogy az államháztartási hiány csökkenjen, nagymértékű megszorítások szükségesek. De hogy mégis mire jó az, ha csökken az államháztartási hiány? Kössük össze a szálakat. Mihez vezetett a megszorítások politikája Görögországban? Két kutató a Stanford Egyetemen, David Stuckler és Sanjay Basu, összesítették 10 év alatt Európában és Észak Amerikában a különböző kiigazító csomagok hatását a lakosság egészségére. Nem »hiánycélokat« meg ilyen-olyan légvárakat (mint »költségvetési egyensúly«), hanem egyszerűen a mindennapi emberek egészségi állapotát és jóllétét mérték. [1]

Nem meglepő módon lesújtó eredményekre jutottak. Görögországban a válság kirobbanása (kirobbantása?) óta 200%-kal nőtt az AIDS-es megfertőzések száma. A fiatalok körében 50%-fölötti munkanélküliségnek »hála« robbanásszerűen terjed az intravénás heroin használat. Ez pedig rohamosan bomlasztja a fiatalok egészségét. Sőt, elérte az az EU és az IMF hogy évtizedek óta nem látott malária-járvány tört ki. Szószerint »nem látott« ilyet a most élő görögök nemzedéke, ugyanis azelőtt évtizedeken keresztül jutott pénz a szunyogirtásra. Hasonló a tuberkulózis Kelet Európában tapasztalható terjedése. A rendszerváltás utáni megszorítási politikák egészségügyi kiadáscsökkentést eredményeztek, ami nem tett jót az emberi egészségnek.”