Matolcsy új csomagjáról liberális szemmel

„Matolcsy csomagjának bejelentésére és az új vezetés lényegében folyamatos, szintén a hitelezést elősegíteni hivatott kamatcsökkentéseire nem dőlt össze a világ. Ha egy ország bajban van, akkor érdemes különféle utakon keresni megoldást. Főleg akkor, ha a nagyvilágban, Japántól az Egyesült Királyságig, számos helyen alkalmazzák a nem-szokványos monetáris politikai eszközöket a válságkezelésben. Az unortodoxia önmagában nem lehet szitokszó, s azért mert a kormány nálunk a saját dilettantizmusát keresztelte el így, még érdemes kipróbálni a máshol már működő, nem szokványos módszereket. Az előző jegybanki vezetés ebben talán túl óvatos volt. Persze még nincs miért ünnepelnünk, de az már önmagában jó hír, hogy a Matolcsy-féle jegybank piacbarát lépésekben keresi a kiutat.

Miért ne lehetne pár milliárd eurót a nemzetközileg is magas devizatartalék terhére a hitelezés ösztönzésére fordítani? Miért kell várni a kamatcsökkentéssel, ha az infláció most éppen sok évtizedes mélyponton van, miközben a gazdaság szomjúhozza az olcsóbb hiteleket?

Szomorú látni, hogy Patai Mihálynak, a Bankszövetség elnökének óvatos derűlátását most megalkuvásnak, sőt, árulásnak tekintik ugyanazok, akik hangosan ünnepelték, amikor határozottan szembe szállt a gazdasági miniszter Matolcsy bankellenes lépéseivel. Patai - pozíciójának megfelelően - most nem tett mást, mint üdvözölte, hogy Matolcsy új posztján végre nem piacellenes intézkedésekben látja a megoldást, hanem a hitelezést akarja felpörgetni. A kurucoskodó »fejjel a falnak« és a »pápábbak akarunk lenni a pápánál« mentalitás között kellene megtalálni a helyes utat a monetáris politikában. És persze nemcsak ott.”