Az újraiparosítás kudarca, avagy a tündérmese vége

„Kedves vezetőinknek ez a becsípődése a termelés-központú gazdasággal nem új keletű. A 2011 végén közreadott Magyar Növekedési Terv című konzultációs anyag már Magyarország újraiparosítását tűzte ki célul, mint a gazdaság fellendítésének alapvető eszközét. Ezt annak idején ki is veséztem, most legyen elég annyi, hogy már akkor sem tűnt ígéretesnek a dolog. Már abban az évben – a miniszterelnök tusnádfürdői előadása nyomán – bevonult a közbeszédbe a munka alapú társadalom víziója, amit azóta Európának is nagy szeretettel ajánlgat. 

Nos, tettek is az ügyben. A nemzeti össztermék előállításában a feldolgozóipar súlya valóban emelkedett az elmúlt időszakban. A dolog szépségén sokat ront, hogy a többi nemzetgazdasági ágnak nem csupán a súlya, de a hozzáadott érték termelés abszolút értéke is csökkent az eltelt időszakban. (...)

Szóval baj van a tündérmesével: az újraiparosítás nem lendítette növekedési pályára a magyar gazdaságot. Ha kimutatható is némi pozitívum a számokban, az sajnos csak a négy nagy autógyár teljesítménye. Azokkal persze semmi baj, sőt. De ha a magyar gazdaság sorsa négy nagyvállalaton és pár beszállítójukon múlik, akkor elkezdhetünk aggódni.”