Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az Eszmélet és a Fordulat ellen elkövetett merénylet, hiába a sokadik már, megérdemli a demokratikus közvélemény tiltakozását.
„Az Eszmélet rokonszenvezik az antiglobalista mozgalmakkal, a Szociális Fórumokkal, az »Occupy!« jelenséggel, a leginformatívabb magyar folyóirat Ázsia és Latin-Amerika ügyeit illetően, remek kínai tárgyú tanulmányokat közölt, és általában nívós, változatos, anyaggazdag. Magyarországi politikába ritkán ártja magát, kivéve egy-egy történettudományi recenziót. A rendszerváltással szemben elutasító, határozottan antiliberális, piacellenes, a legtöbbször »baloldali keynesiánus« szellemben. Az 1989 előtti kelet-európai rendszerekkel szemben ambivalens, a rá vonatkozó, kötelezőnek számító »polgári« konszenzusról csak gúnyosan nyilatkozik. 1968, a »nyugati marxizmus«, az Új Baloldal nem tartozik a kedvencei közé. Az aktuális társadalombírálatot Tütő László nagyon éles – és nagyon érdekes – esszéi képviselik. Krausz Tamás professzor híresebb, mint a lapja, őt nem kell bemutatnunk.
Az Eszmélet közkönyvtárakból kitiltott 300 példánya – ez mintegy 1500 olvasót jelenthet – nagy vesztesége a mai magyar kultúrának. Az Eszmélet és a Fordulat ellen elkövetett merénylet, hiába a sokadik már, megérdemli a demokratikus közvélemény tiltakozását. A regnáló jobboldal politikai tisztogatása a médiákban, a művészeti intézményekben (színház, film, múzeumok, műemlékvédelem stb.), a könyvkiadásban, a kutatóintézetekben, a hivatalnoki karban – vagy a legutóbbi, tisztára paranoiás rágalomkampánya a diákmozgalom és a pesti tudományegyetem ellen, vagy akár az NKA idióta, ideológiailag elfogult és szakszerűtlen döntéssorozata, a kitüntetések és díjazások botránya – világossá teszi, hogy a kormányzat és ügynökségei a civilizációs rombolásra is elszánták magukat, mert az övéiktől eltérő nézeteket nem egyszerűen véleménykülönbségnek tekintik, hanem az igaz tant (melyiket?) bemocskoló gondolatbűnnek.
Pedig az a bűn, amit művelnek. Az is bűn lenne, ha a Hitel, a Századvég, a Kommentár, a Valóság terjedését és sikerét kívánná valaki ilyen módszerekkel akadályozni. A szabadsághoz a mai kultúrában állami támogatás kell, ez pedig nem csak némelyeknek jár. (Fontos leszögezni, hogy a támogatottak között is nagyszerű lapok vannak.) A Beszélő sajnos már csak az interneten olvasható. Mire várunk?”